Elismerték Robert Schuman, az európai egység szülőatyjának hősies erényeit
Gedő Ágnes – Vatikán
A francia politikusra, az európai egység egyik alapító atyjára vonatozik az egyik dekrétum, 4 másik tiszteletre méltó személy és 11 új boldog mellett.
A kereszténydemokrata politikus pályafutása
Robert Schuman (1886-1963) elkötelezett katolikus volt, aki a politikát küldetésnek és szolgálatnak tekintette, engedelmeskedve Isten akaratának. Életét áthatotta az imádság és a mindennapos szentáldozás. A Gestapo 1940. szeptember 14-én letartóztatta, és 1941. április 12-ig börtönben tartotta. Sikerült megszöknie, kolostorokban bujkált. A háború után, 1945-ben és 1946-ban megválasztotta az alakuló gyűlés, ahol képviselőként fontos szerepet játszott a francia kormányban. Pénzügyminiszter, miniszterelnök, külügyminiszter, igazságügyi miniszter volt. Franciaországban erkölcsi tekintélyt vívott ki magának, a gazdasági és társadalmi fellendülés érdekében közös rendszer kidolgozásában tevékenykedett. Konrad Adenauerrel és Alcide de Gasperivel együtt az egységes Európa alapító atyjának tekintjük. Elkötelezett munkájuknak köszönhetően született meg a római egyezmény 1957. március 25-én, létrehozva az európai gazdasági közösséget. 1958-ben megválasztották az új Európai Parlament elnökének. Egy évvel később súlyos agyi szklerózis hatalmasodott el rajta, ezért nem tudta tovább folytatni tevékenységét. Ekkor tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. 77 éves korában, Franciaországban (Scy-Chazelles) hunyt el 1963. szeptember 4-én.
Tíz apácát megöltek a szovjetek Lengyelországban
A szombaton közzétett dekrétumok között találjuk annak a tíz szerzetesnőnek a nevét, akiket Lengyelországban öltek meg a második világháború végén a szovjet katonák. A Szent Erzsébet Kongregáció nővérei közül 9 lengyel: Paschalina Jahn, Maria Edelburgis Kubitzki, Maria Rosaria Schilling, Maria Adela Schramm, Maria Sabina Thienel, Maria Sapientia Heymann, Maria Adelheidis Töpfer, Maria Melusja Rybka, Maria Acutina Goldberg. Egyikük Németországban született: Maria Felicitas. A Vörös Hadsereg katonái különböző helyszíneken, 1945 február és májusa között brutálisan meggyilkolták őket, mialatt az időseket és betegeket gondozták. A szovjet katonák cselekedetét a hit elleni, azon belül is a katolikusok elleni gyűlölet táplálta. Az ateista és marxista ideológián nevelkedve a nemi erőszakot a megalázás fegyvereként használták a szerzetesi habitust viselőkkel szemben. Egyetlen apáca sem akarta feladni a szolgálatát az emberek megsegítésére, jóllehet tisztában voltak azzal, mit kockáztatnak. A hívek azonnal vértanúként tisztelték őket. Sírjuk a mai napig zarándoklatok célpontja.
