Keresés

Ferenc pápa köszönti a híveket a vasárnapi Regina Coeli ima után Ferenc pápa köszönti a híveket a vasárnapi Regina Coeli ima után 

Jézus azt kéri tőlünk, hogy maradjunk meg szeretetében – a pápa Regina Coeli imája

Húsvét hatodik vasárnapjának evangéliumi szakaszában Jézus azt kéri tanítványaitól, hogy maradjanak meg szeretetében, hogy örömük teljes legyen. De melyik szeretetről van szó? Hogyan maradhatunk meg Jézus szeretetében? Hová jutunk el, ha megmaradunk Krisztus szeretetében? Ferenc pápa ezekre a kérdésekre válaszolt a Regina Coeli elimádkozása előtt mondott beszédében, amelyet az Apostoli Palotában lévő dolgozószobája ablakából intézett a Szent Péter téren összegyűlt hívekhez.

Vertse Márta - Vatikán

A pápa arra is figyelmeztetett, hogy Jézus szeretete ingyenes, nem megvásárolható és ha Őt szeretjük, le kell mondanunk a pénz, a hatalom, a világi hiúságok szeretetéről, önmagunk kultuszáról, önzéseinkről. A krisztusi szeretet nem szavakban, hanem tettekben, mások szolgálatában nyilvánul meg – fejtette ki beszédében Ferenc pápa, hangsúlyozva, hogy az öröm a keresztény önazonosság megkülönböztető jele, segít, hogy szembenézzünk az élet nehézségeivel.

A Krisztussal való egység gyümölcse a szeretet

Húsvét hatodik vasárnapjának evangéliumi szakaszában (Jn 15,9-17) Jézus, miután saját magát a szőlőtőhöz, minket pedig a szőlővesszőkhöz hasonlította, elmagyarázza, hogy melyik az a gyümölcs, amelyet azok hoznak, akik egységben maradnak Ővele: ez a gyümölcs a szeretet – kezdte beszédét a pápa, rámutatva, hogy a szakasz kulcsszava továbbra is a maradni ige. Jézus arra szólít minket, hogy maradjunk meg szeretetében, hogy öröme bennünk legyen és a mi örömünk teljes legyen. Maradjunk meg Jézus szeretetében – ismételte meg a felhívást Ferenc pápa.

Az Atya szeretete Jézuson keresztül jut el hozzánk

Feltesszük magunknak a kérdést: melyik ez a szeretet, amelyben Jézus azt mondja, hogy maradjunk meg, hogy miénk legyen öröme? – folytatta beszédét a pápa. Arról a szeretetről van szó, amelynek eredete az Atyában van, mert az „Isten szeretet” (1Ján 4,8) – idézte a pápa a vasárnapi szentlecke szavait Szent János apostol első leveléből. Istennek, az Atyának ez a szeretete, mint egy folyó áramlik a Fiúban, Jézusban és Őrajta keresztül elérkezik hozzánk, teremtményeihez. Ő ugyanis ezt mondja: „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket (Jn 15,9). A szeretet, amelyet Jézus ad nekünk, ugyanaz, amellyel az Atya szereti Őt: tiszta, feltétel nélküli, ingyenes szeretet. Nem lehet megvásárolni, ingyenes – mondta nyomatékkal a pápa. Jézus, azáltal, hogy nekünk adja ezt a szeretetet, barátként kezel minket, megismertetve velünk az Atyát, és bevon minket saját küldetésébe a világ élete számára.

Ne szavakkal, hanem tettekkel szeressünk

Ferenc pápa ezután feltett egy újabb kérdést, azt, hogy hogyan maradhatunk meg ebben a szeretetben? Jézus maga válaszol rá: „Ha parancsaimat megtartjátok, megmaradtok szeretetemben”. Jézus a következőképpen foglalja össze parancsait: „szeressétek egymást, mint ahogy én szeretlek titeket”. Szeretni, mint ahogy Jézus szeret, azt jelenti, hogy szolgálunk, hogy testvéreink szolgálatába állunk, mint ahogy Ő tette, amikor megmosta tanítványai lábát – magyarázta a pápa, majd rámutatott: azt is jelenti, hogy kilépünk önmagunkból, elszakadunk emberi biztonságainktól, világias kényelmeinktől, hogy megnyíljunk a többi ember felé, különösen azok felé, akik a leginkább rászorulnak. Azt jelenti, hogy készségesen rendelkezésükre állunk úgy, amilyenek vagyunk és azzal, amink van. Ez azt jelenti, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel szeretünk – szögezte le beszédében Ferenc pápa, majd arra utalt, hogy mi nem egyeztethető össze Jézus szeretetével.

Jézus szeretete ingyenes, nem megvásárolható

Krisztust szeretni azt jelenti, hogy nemet mondunk más „szeretetekre”, amelyeket a világ kínál fel számunkra, mint a pénz, a siker, a hiúság, a hatalom iránti szeretet… Ezek a félrevezető utak eltávolítanak bennünket az Úr szeretetétől és végül egyre önzőbbek, nárcisztikusabbak és arrogánsabbak leszünk. Az arrogancia pedig a szeretet elfajulásához vezet, másokat kihasználunk, szenvedést okozunk a szeretett személynek. A pápa itt célzott arra a beteges szeretetre, amely erőszakká alakul át és amelynek manapság sok nő esik áldozatául. Ez nem szeretet. Szeretni, mint ahogy az Úr szeret bennünket, azt jelenti, hogy értékeljük a mellettünk élő személyt, tiszteletben tartjuk szabadságát, úgy szeretjük, amilyen, nem amilyennek mi akarnánk, hogy legyen, ingyenesen szeretjük, úgy, amilyen. Jézus azt kéri, hogy maradjunk meg szeretetében, lakjunk szeretetében, ne elképzeléseinkben, ne önmagunk kultuszában. Aki önmaga kultuszában él, az tükörben él, mindig önmagát nézi. Jézus azt kéri tőlünk, hogy hagyjunk fel azzal az elvárásunkkal, hogy ellenőrizzük és irányítsuk a többieket. Ne ellenőrizzük, hanem szolgáljuk őket. Nyissuk meg szívünket a többieknek – ez a szeretet mondta a pápa, hangsúlyozva az önátadás szükségességét.

Az öröm a keresztény megkülönböztető jele

Kedves Testvérek, hová vezet ez az Úr szeretetében való megmaradás? – tette fel a következő kérdést Ferenc pápa. Jézus erre is maga adta meg a választ. Azért maradjunk meg szeretetében, „hogy az én örömöm legyen tibennetek és örömötök ezzel teljes legyen” – olvassuk az evangéliumi szakaszban. Jézus öröme, mivel tökéletes szeretetközösségben van az Atyával, azt akarja, hogy bennünk is jelen legyen ez az öröm, amennyiben egységben vagyunk Ővele. Annak az öröme, hogy tudjuk, Isten szeret bennünket hűtlenségeink ellenére, arra késztet, hogy hittel nézzünk szembe az élet megpróbáltatásaival, segít, hogy keresztülhaladjunk a válságokon és jobbak legyünk, amikor kijutunk belőlük. Ennek az örömnek a megélésében áll, hogy valódi tanúságtevők vagyunk, mert az öröm a keresztény megkülönböztető jele. Az igazi keresztény nem szomorú, mindig benne van ez az öröm, még a legcsúnyább pillanatokban is – mondta végül Ferenc pápa, majd a következő szavakkal fohászkodott a Szűzanyához: „Szűz Mária segítsen bennünket, hogy megmaradjunk Jézus szeretetében és növekedjünk a minden ember iránti szeretetben, tanúságot téve a feltámadt Úr öröméről”.

10 május 2021, 08:26

A Regina Coeli (vagy Regina Caeli) egyike a négy Mária-antifónának (a másik három az Alma Redemptoris Mater, az Ave Regina Coelorum és a Salve Regina).

XIV. Benedek pápa 1742-ben rendelte el, hogy az Úrangyala helyett imádkozzuk állva a halál feletti győzelem jeléül a húsvéti időben, vagyis Húsvét vasárnaptól kezdve Pünkösd napjáig.

Az Úrangyalához hasonlóan naponta háromszor imádkozzuk: hajnalban, délben és naplementekor, hogy a napot Istennek és Máriának ajánljuk fel.

Ez az ősi antifóna egy kegyes hagyomány szerint a VI. vagy a X. századra nyúlik vissza, míg elterjedésének első írásos dokumentuma egy XIII. század első feléből származó ferences breviárium. Négy rövid verssorból áll, mindegyik Allelujával fejeződik be. Ezzel az imával a hívek Máriához, a Mennyek Királynőjéhez fordulnak, hogy vele együtt örüljenek Krisztus feltámadásának.

Ferenc pápa 2015. április 6-án, éppen a Regina Coeli elimádkozásakor, a Húsvét utáni napon tanácsolta, hogy milyen legyen a szívünk, amikor ezt az imát mondjuk:

„...Máriához fordulunk és arra hívjuk, hogy örvendezzen, mert Az, akit méhében hordozott, ígéretéhez híven feltámadt, és Mária közbenjárására bízzuk magunkat. Valójában a mi örömünk Mária örömének visszatükröződése, mert Ő az, aki megőrizte, és hittel őrzi a Jézussal történt eseményeket. Mondjuk el tehát ezt az imát a gyermekek meghatottságával, akik boldogok, mert Anyjuk boldog”. 

A legutóbbi Úrangyala / Regina Coeli imádságok

Olvasd el mindet >