Ferenc pápa imafelhívása Pünkösd vigíliájára a nagykövetekhez Szentföld békéjéért
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Az egyetemes egyház a jeruzsálemi pünkösdi virrasztáshoz kapcsolódik. Ezt Ferenc pápa jelentette be pénteken délelőtt azon az audiencián, melyen új szentszéki – nem római rezidens – nagyköveteket fogadott. A pápa az egész világot arra szólítja fel, hogy imádkozzon és könyörögjön a Szentföld békéjéért, bekapcsolódva abba az imádságba, melyet a Szent Város, Jeruzsálem katolikus elöljárói hirdettek meg.
Minden közösség forduljon imádságban a Szentlélekhez
A kihallgatáson a Szentatya a következő bejelentést tette: „Gondolatban azon események felé fordulok, melyek ezekben a napokban a Szentföldön történnek. Megújítom felhívásomat, hogy szűnjön meg az erőszak és a fegyveres konfliktusok sorozata, és a felek kövessék a párbeszéd és a béke útját. Holnap este a Szentföld katolikus elöljárói a híveikkel együtt ünneplik Pünkösdöt a jeruzsálemi Szent István első vértanú templomban és együtt imádkoznak a béke ajándékáért”. „Megragadom az alkalmat – szól a pápa felhívása – hogy kérjem a katolikus egyház lelkipásztorait és híveit, hogy imádságban egyesüljenek. Minden közösség forduljon imádságban a Szentlélekhez azért, hogy az izraeliek és a palesztinok rátaláljanak a párbeszéd és a megbocsátás útjára, hogy legyenek a béke és az igazságosság türelmes építői, hogy lépésről lépésre tudjanak megnyílni egy közös remény felé és a testvérek egymás mellett élése előtt”. Ferenc pápa szavai a vasárnapi Regina Coeli imádság után mondott felhívásához kapcsolódnak.
Ferenc pápa aggodalma és imája a Szentföldért
„A Szentatya nagy aggodalommal követi a szentföldi eseményeket. Ezekben a napokban erőszakos fegyveres összecsapásokra került sor a Gázai övezet és Izrael között, és fennáll annak a veszélye, hogy a halál és a pusztítás spiráljává fajulnak. Számosan megsebesültek és sok ártatlan személy életét veszítette. Közöttük vannak gyermekek is, ami szörnyű és elfogadhatatlan. Haláluk annak a jele, hogy nem építeni akarják a jövőt, hanem le akarják rombolni. Továbbá a növekvő gyűlölet és erőszak, amely Izrael különböző városaiban terjed, súlyosan megsebzi az állampolgárok közötti testvériséget és békés együttélést. Nehéz lesz majd meggyógyítani ezeket a sebeket, ha nem kezdenek azonnal párbeszédet folytatni – mondta Ferenc pápa, majd feltette a kérdést: „Hová vezethet el a gyűlölet és a bosszúállás? Valóban azt gondoljuk, hogy a békét építjük a másikat elpusztítva?”. Idézve az Emberi Testvériség Dokumentumából, „Isten nevében, aki minden embert egyenlő jogokkal, kötelességekkel és méltósággal teremtett, és aki meghívta őket, hogy testvérként éljenek együtt egymással”, a pápa nyugalomra szólította fel a felelősöket és arra kérte őket, hogy szüntessék be a fegyverek használatát, továbbá haladjanak a béke útjain, felhasználva a Nemzetközi Közösség segítségét. „Imádkozzunk szüntelenül – kérte a pápa –, hogy az izraeliek és a palesztinok megtalálják a párbeszéd és a megbocsátás útját, hogy a béke és az igazságosság türelmes építői legyenek, megnyílva lépésről lépésre, egy közös remény, egy testvéri együttélés felé” – hangzott a pápa felhívása.
Jeruzsálemi ökumenikus imádságsorozat a békéért
A római katolikus közös imával párhuzamosan folyik a Szent Városban egy ökumenikus imádságsorozat is, melyet a jeruzsálemi Christ Church anglikán templom „Charis” kezdeményezése hirdetett meg. Ferenc pápa péntek este videóüzenetben köszöntötte az ökumenikus imádságot, mely szintén Jeruzsálem és az egész Szentföld békéjét kéri az Úrtól.
A jeruzsálemi Szent István első vértanú templom 5. századi alapítása
A jeruzsálemi Szent István első vértanú templom az óváros falain kívül található. Szomszédságában áll egy domonkos kolostor, amely otthont ad a francia biblikus és régészeti intézetnek. Ősi hagyomány szerint Szent István diakónus itt szenvedett vértanúságát, amiről az Apostolok Cselekedetei így tesznek említést: „Egy akarattal rárontottak, kivonszolták a városból és megkövezték” (ApCsel 7,57). Az első építkezés a vértanúság emlékére az ötödik századra nyúlik vissza, amikor Eudochia császárné a jelenlegi bazilika helyén Szent Istvánnak szentelt kápolnát építtetett, akit vértanúhalála után ott temettek el.
