A pápa a népesedési konferencián: a gyermeket nem vállaló társadalom megszűnik létezni

Somogyi Viktória - Vatikán

A Családegyesületek Fóruma által szervezett kezdeményezés célja az olaszországi demográfiai válság feltárása, amelyet a folyamatban lévő Covid-19-járvány, amely a családok körében a szegénység növekedését eredményezte, még inkább előtérbe állított. A találkozón szakértők és magas szintű olasz tisztviselők gyűltek össze, köztük Mario Draghi miniszterelnök. Beszédében Ferenc pápa üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen Olaszország újbóli fellendítése, amelyet „az élet és az ember támogatásával kell kezdeni”.

Alacsony születési arány

Az ország demográfiai helyzetéről bizonyos összefüggésekre rávilágítva, Ferenc pápa megjegyezte, hogy az adatok szerint „a fiatalok többsége szeretne gyermeket vállalni, de életük álma összeütközésbe kerül a még mindig hideg és sötét demográfiai téllel: a fiataloknak csak a fele gondolja úgy, hogy életük során két gyermeket vállalhat”. A pápa továbbá hangsúlyozta, hogy Európában Olaszországban a legalacsonyabb a születési arány, emiatt egy öreg országgá vált, nem a történelme, hanem az emberek időskora miatt. 2020-ban „Olaszországban a nemzeti egység létrejötte óta a legalacsonyabb volt a születési arány, nem a Covid-19 járvány miatt, hanem a folyamatos, erősödő romló tendencia, az egyre keményebb demográfiai tél miatt”.

Az olasz miniszterelnök pedig kiemelte a születési arány fontosságát, mint „a jelenlegi időszak legkritikusabb vonatkozási pontját”, mert „a családok nem Olaszország összekötő szövetei, hanem maguk a családok jelentik Olaszországot”.

A család védelme

A helyzet orvoslására a pápa javasolta a családok támogatásának fontosságát, különösen azoknak a fiatal családoknak a segítését, akiket olyan gondok sújtanak, amelyek megbéníthatják életterveiket. Ezzel kapcsolatban Ferenc pápa gondolatban azok felé fordult, akiket a munka bizonytalansága vagy a gyermeknevelés magas költségei érintenek, valamint a sok család felé, akiknek túlórázniuk kellett a munkájuk és a tanulás miatt, így a szülőknek és a nagyszülőknek eltérő szerepet kellett vállalniuk a család ellátásához. A pápa sajnálatának adott hangot a dolgozó nők nehéz helyzetét illetően, akiket lebeszélnek a gyermekvállalásról, vagy akiknek el kell rejteniük domborodó hasukat. „A társadalomnak kellene emiatt szégyenkeznie, nem a nőknek” – jelentette ki a pápa. „Mert az a társadalom, amely nem fogadja be az életet, megszűnik létezni. A gyermekek jelentik azt a reményt, amely egy nép újjászületését jelzi!” A pápa ugyanakkor elismeréssel szólt arról a törvényről, amely támogatást nyújt minden megszületett gyermek után, hozzátéve, hogy ez nagyban hozzájárul a családok konkrét szükségleteinek kielégítéséhez, és elindítja azokat a társadalmi reformokat, amelyek a gyermekeket és a családokat helyezik a középpontba. „Ha most nem a családokat állítják a középpontba, akkor nincs jövő; de ha a családok újra fellendülnek, akkor minden újraindul” - mutatott rá Ferenc pápa az olasz demográfiai konferencián.

Az ajándék

A pápa ezután három gondolatot fogalmazott meg, amelyek hasznosak lehetnek a „demográfiai télből” kivezető úton. Az első gondolata az ’ajándék’ szó körül forgott. „Minden ajándékot úgy kapunk, és az élet az első ajándék, amelyet mindenki megkapott. Senki sem adhatja azt önmagának. Tehát mindent megelőzően létezett az ajándék” – nyomatékosította a pápa. Hozzátette, hogy mindannyian kaptunk egy ajándékot, és arra kaptunk meghívást, hogy tovább adjuk. A gyermek a legnagyobb ajándék mindenki számára, tehát az első helyre kell, hogy kerüljön. A pápa továbbá aláhúzta, hogy „a gyermekszületések hiánya, amely az elöregedő népességhez vezet, hallgatólagosan megerősíti, hogy minden rólunk szól, hogy csak az egyéni érdekeink számítanak”. Megjegyezte, hogy ez inkább a gazdagabb, fogyasztói társadalmakra jellemző, amelyekben nagyobb közömbösség és kevesebb szolidaritás tapasztalható. Ferenc pápa arra szólított fel mindenkit, hogy segítsünk egymásnak „újra felfedezni az adás bátorságát és a bátorságot ahhoz, hogy az életet válasszuk”, mert ez „kreatív, és nem halmozza fel és nem szaporítja a már létezőt, hanem megnyílik az újdonságok felé”.

A generációk fenntarthatósága

A pápa második szempontja a fenntarthatóságra összpontosult. Megjegyezte, hogy még ha gazdasági, technológiai és környezeti fenntarthatóságról beszélünk is, figyelembe kell vennünk a generációk fenntarthatóságát is. „Nem leszünk képesek fenntartani a termelést és védeni a környezetet, ha nem figyelünk a családokra és a gyermekekre. A fenntartható növekedés ebből származik” – húzta alá a pápa. Emlékeztetett arra, hogy a múltban az Európát pusztító háborúk után az újjáépítési szakaszokban „nem volt újrakezdés a születések robbanása nélkül, anélkül, hogy ne vetette volna bizalmát és reményét a fiatalabb nemzedékekbe”. Hasonlóképpen ma is: „most is újrakezdési helyzetben vagyunk, ami mégha nehéz is, de tele van várakozásokkal”. Ezért nem követhetjük a rövidlátó növekedési modelleket, mivel a születési ráta és a világjárvány „változtatásra és a felelősségvállalásra” szólít bennünket.

Az iskolák szerepe

Ezután Ferenc pápa az iskolák szerepét hangsúlyozta, a családok elsődleges szerepe mellett. Az iskola „nem lehet olyan fogalmak gyára, amelyeket az egyénekre zúdítanak; ez a találkozás és az emberi növekedés kiváltságos ideje kell legyen. Az iskolában nem csak osztályzatokon keresztül érlelődik az ember, hanem azokon a személyek révén is, akikkel ott találkozik”. A pápa hangsúlyozta a magasztos modellek fontosságát, „amelyek egyaránt formálják a szívet és az elmét”. Ezek különösen azoknak a fiataloknak fontosak, akik nagyrészt a szórakozás és a sport világával találkoznak, és akik „olyan modelleket látnak, akiknek csak az a fontos, hogy mindig szépnek, fiatalnak és fittnek tűnjenek”. „A fiatalok nem a külső megjelenés tűzijátékának köszönhetően növekednek. Akkor válnak éretté, ha azokhoz vonzódnak, akiknek van bátorságuk nagy álmokat követni, másokért feláldozni önmagukat, jót tenni a világnak, amelyben élünk” – mutatott rá a pápa.

Strukturális szolidaritás

A pápa által javasolt harmadik szó a „szolidaritás” volt. Olyan „strukturális” szolidaritásra szólított fel, amely stabilitást ad a családokat támogató és a születési arányt növelő struktúráknak, amelyekhez olyan „politikára, közgazdaságtanra, információkra és kultúrára van szükség, amely bátran elősegíti a gyermekvállalást”. Ebben a kérdésben Ferenc pápa kijelentette, hogy „hosszú távú és előremutató családpolitikára van szükség, ami nem az azonnali konszenzus keresésen alapszik, hanem a közjó hosszú távú növekedésén”. Hozzátette, hogy „sürgősen biztosítani kell a fiatalok számára a kellően stabil foglalkoztatás garanciáit, otthonaik biztonságát és arra kell ösztönözni őket, hogy ne hagyják el országukat”. Folytatva gondolatmenetét a pápa kijelentette, hogy a szolidaritást az információszolgáltatásban is kifejezésre kell juttatni, különösen ma, amikor divatosak az eltorzítások és az erős kifejezések használata. „A tájékoztatással történő nevelés kritériuma ne a közönség mérete, az ellentmondás, hanem az emberi növekedés legyen” – kérte a pápa. Azt is hozzátette, hogy „család-méretű információkra van szükségünk, ahol az emberek tisztelettel és finoman beszélnek másokról, mintha saját rokonaik lennének. És ez egyúttal napvilágra hozza a közjót károsító érdekeket és terveket, a pénz körül forgó manővereket is, amelyek feláldozzák a családokat és az egyéneket”.

Gyermekvállalás nélkül nincs jövő

Beszéde végén Ferenc pápa köszönetet mondott a kezdeményezésért és mindazoknak, akik hisznek az emberi életben és a jövőben. „Néha úgy érzitek majd magatokat, mintha a sivatagba kiáltanátok, vagy szélmalmok ellen harcolnátok” – jegyezte meg a pápa. „De akkor is haladjatok előre, ne adjátok fel, mert szép dolog álmodni a jóról és építeni a jövőt. És gyermekek születése nélkül nincs jövő.”