Keresés

2019. április 11. Nemzetközi  konferencia a Vatikánban az emberkereskedelemről 2019. április 11. Nemzetközi konferencia a Vatikánban az emberkereskedelemről  

Ferenc pápa videóüzenete: Teremtsünk emberkereskedelem nélküli gazdaságot!

Bakhita Szent Jozefina február 8-i liturgikus ünnepén, és éppen ennélfogva az emberkereskedelem elleni 7. világnap alkalmából Ferenc pápa hétfőn videóüzenetet tett közzé, melyben sürgeti egy olyan gazdaság megteremtését, mely lehetetlenné teszi az emberkereskedelmet.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Ferenc pápa videóüzenete elsősorban az emberkereskedelem ellen dolgozó személyeket szólítja meg, de tágabb értelemben azokhoz a jóakaratú emberekhez is fordul, akik imáikkal, tanulmányaikkal és tevékenységükkel segítik az emberkereskedelem elleni küzdelmet.

A világnap abban segít, hogy felhívja a közvélemény figyelmét erre a drámára, valamint imára és küzdelemre szólít fel. A megfontolásokat azonban konkrét tettek kövessék, hiszen a végső célkitűzés az, hogy minden rabszolgává tett személy saját életének főszereplője lehessen, aki részt vesz a közjó megteremtésében. Ferenc pápa ehhez a szándékhoz mindenki imáját kérte, hogy az emberkereskedelem áldozatai újból beilleszkedhessenek a társadalomba. Emberséggel és bátorsággal lépjünk hozzájuk, reménységet adva nekik. Imáink érintsék meg a szíveket és ösztönözzenek bennünket bátor cselekvésre. Bakhita Szent Jozefina liturgikus emlékezete a hit és az ima erős felhívása, hiszen tanúságtétele ma is él és időszerű.     

A törődő gazdaság gondjába veszi az embereket és a természetet

Ferenc pápa videóüzenetében három pontra hívta fel a figyelmet az „emberkereskedelem nélküli gazdaság” témakörében, mely a gazdaságtól azt kéri, hogy legyen támogató jellegű, szabályozza igazságosan a piacot és bátran kezdeményezzen. Első pontként a törődő gazdaság gondjába veszi az embereket és a természetet, azáltal, hogy termékeket és szolgáltatásokat nyújt a közjó növelése érdekében, Törődik a munkával, olyan lehetőségek megteremtésével, melyek nem zsákmányolják ki a dolgozót. A pandémia megkeserítette és súlyosbította a munkakörülményeket, sokan elvesztették munkahelyüket, köztük az emberkereskedelem áldozatai, akik pedig már a társadalmi beilleszkedés útján jártak. E kihívásokkal szemben fontos a mások törékenysége iránti felelősség tudatosítása, s így várható, hogy a szolidaritás révén biztonságosabb és stabilabb társadalmat tudunk építeni.   

Igazságosan szabályozott piacgazdaság  

Az emberkereskedelem nélküli gazdaság második pontként olyan piaci szabályokkal rendelkező gazdaság, amelyek elősegítik az igazságosságot, nem pedig a saját kizárólagos érdekeket. Az emberkereskedelem a neoliberális kapitalizmusban virágzik, a piacok deregulációjában, vagyis a piaci szabályozás csökkentésében érdekelt, amelynek célja a minél több nyereség szerzése. Ebben a logikában a döntések nem etikai kritériumok alapján születnek meg, hanem az uralkodó érdekek szerint, gyakran ügyesen, humanitárius vagy ökológiai látszat örve alatt. De ez a választás nem tekinti az emberek érdekeit, így az ember végül csak egy szám marad.

A türelmes és önzetlen építkezés, főként válság idején, nagy bátorságot igényel

A türelmes építkezés, a nemcsak az előnyökre figyelő tervezés bátorságot igényel, főleg hosszú távon – szól az üzenet harmadik pontjában Ferenc pápa. A törvényes nyereséget kell bátran hozzákapcsolni a foglalkoztatás és a tisztességes munkakörülmények előmozdításához. A jelenlegi válság idején még inkább szükség van ilyen bátorságra, mert a válság idején elszaporodik az emberkereskedelem, ezért meg kell erősíteni egy olyan gazdaságot, amely nem rövidlátóan, hanem tartós módon, szilárdan reagál a válságra - zárul Ferenc pápa videóüzenete az emberkereskedelem elleni küzdelem 7. világnapjára.

Bakhita Szent Jozefina a keresztény remény kiemelkedő példája   

Bakhita Szent Jozefina előkelő szudáni családban született 1869-ben. 7-9 éves korában arab rabszolgakereskedők fogságába esik. Ezer kilométeres gyalogútra kényszerítik, közben kétszer is eladják. Az átélt verések és erőszakos szörnyűségek hatására a kislány még a nevét is elfelejti. Török gazdája eladja a kartúmi olasz alkonzulnak, aki hazaköltözve magával viszi Bakhitát Olaszországba, ahol a bíróság szabad embernek nyilvánítja. Megtér a katolikus hitre és készület után 21 évesen fogadja a beavatási szentségeket Giuseppe Sarto atyától, a későbbi X. Szent Piusz pápától. Hat évvel később is az ő kezébe teszi le fogadalmát a vicenzai kanossziánus nővérek között, akik „Madre Morettának, Fekete anyának hívják”. 78 éves korában, nagy lelki békében hunyt el 1947-ben. A jubileumi szentévben 2000. október 1-én a Szent Péter-bazilikában avatta szentté Szent II. János Pál pápa.  

09 február 2021, 16:48