A pápa fogadta a Sampdoria játékosait: a legszebb, amikor a csapat győz
Amedeo Lomonaco / Somogyi Viktória - Vatikán
A sport, ahogy a labdarúgás is, „az élet, az érettség és az életszentség útja” lehet. Ferenc pápa ezt az iránymutatást adta az 1946-ban alapított Sampdoria futballcsapat vezetőinek és játékosainak. A pápa emlékeztetett arra, hogy „sohasem lehet egyedül előre haladni”, hanem „mindig csak csapatként” jutunk előre.
Ne vesszen el az amatőr sport
A vatikáni audiencián a pápa kötetlen szavakkal köszöntötte a labdarúgókat. Örömének adott hangot a látogatásuk miatt és emlékeztette őket, hogy a sport és a labdarúgás is az élet, az érettség és az életszentség útja. Haladhatunk előre, de ezt sohasem tudjuk egyedül megtenni, hanem mindig csapatként – nyomatékosította a pápa. Két dolgot emelt ki: az első, hogy egy csapatban mindent csapatként végeznek. A legszebb győzelem, amit a csapat nyer el. A pápa utalt egy argentin mondásra: a magáért játszó focistáról azt mondjuk, hogy „megeszi a labdát”: vagyis magának sajátítja ki a labdát, és nem foglalkozik a többiekkel. Mindig vegyétek figyelembe a csapatot – buzdította a labdarúgókat. A második dolog: ne vesszen el az amatőr sport, amely pusztán a játék öröméért született. A többi szempont másodlagos, az a fontos, hogy az amatőr sport mindig megmaradjon – fejezte ki kívánságát a pápa. Az audiencia végén imáikat kérte és imáiról biztosította őket, majd megáldotta az észak-olasz labdarúgó csapat játékosait.
Ajándékok
A pápa beszédét megelőzték Massimo Ferrero, a Sampdoria elnöke és a liguriai csapat edzője, Claudio Ranieri szavai, akik köszönetet mondtak a pápának a vatikáni találkozóért. A csapat „Ferenc pápa” felirattal ellátott Sampdoria-mezt és a találkozó emlékére készített zászlót ajándékozott a Szentatyának. A pápa az összes játékost egyenként üdvözölte, majd közös fénykép készült róluk.
A Sampdoria edzője az audienciáról
Az audienciát követően Claudio Ranieri, a Sampdoria edzője nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak. „Valóban egyedülálló, ritka alkalom volt” - fogalmazott. „A Szentatyával való találkozás nem mindennapi esemény. Ez valóban óriási ajándék volt. Mindannyiunkat boldoggá tett. Emlékeztetett bennünket gyermekkorunk értékeire, amikor amatőrként játszottunk, és arra, hogy soha ne feledkezzünk meg a sport és a labdarúgás amatőr aspektusáról. Ezek valóban mély szavak voltak, amelyek mindannyiunkat megérintettek.”
A hit fontos
A hit szerepéről a sport világában az olasz edző elmondta: „A hit mindenki számára fontos. Nem csak a sportban, hanem emberi szinten is. Fontos, hogy az ember higgyen. Hinni kell mind a nehéz, mind a jó időkben. Meg kell köszönnünk mindent, amink van. Hiszem, hogy éppen ez a mozgatórúgó a szeretettel és a felebarát iránti szeretettel együtt. A hit, a szeretet és az egészség valóban nélkülözhetetlen dolgok.”
