Keresés

Vatican News
Ferenc pápa fogadta a két év dzsihadista fogságból szabadult misszionáriust Ferenc pápa fogadta a két év dzsihadista fogságból szabadult misszionáriust  (ANSA)

A dzsihadisták fogságából kiszabadult misszionárius megható találkozása a pápával

November 9-én személyesen fogadta a kiszabadult misszionáriust Ferenc pápa a Vatikánban. Pierluigi Maccallit 2018 szeptemberében rabolták el Nigerben és idén október 8-án, két év után szabadult a dzsihadisták fogságából. Október 18-án Ferenc pápa a hívek tapsát kérte kiszabadulása felett érzett örömében az Úrangyala elimádkozásakor. Imádkozzunk a világ különböző részein üldözött vagy elrabolt misszionáriusokért – buzdított.

Gedő Ágnes / Benedetta Capelli és Gabriella Ceraso – Vatikán

Gigi atya szívből jövő köszönetét fejezte ki Ferenc pápának, amiért a Missziós Világnapon üdvözölte őt az Úrangyala elimádkozásakor. A misszionáriusok megtörik az erőszak láncolatát a megbocsátással, amit ő maga is felajánlott fogva tartóiért – mondta el a Vatikáni Rádiónak az olasz pap. A személyes találkozásról pedig csak meghatott szavakkal tudott szólni, hiszen a perifériáról jövő egyszerű misszionáriusként nem is merte remélni, hogy egyszer a pápa fog neki köszönetet mondani tanúságtételéért. Krisztus helytartója pedig ennél is tovább ment: meghajolt előtte és kezet csókolt neki. „Mi támogattunk téged az imáinkkal, de te támogattad az egyházat.” – mondta. Hitetlenkedve és megindult szívvel fogadta a pápa szeretetének megnyilvánulását Gigi atya.

Audiencián Ferenc pápánál
Audiencián Ferenc pápánál

A pusztaság és a könnnyek

Elmondta az interjúban, hogy fogsága idején nagyon sokat sírt, ez volt a kenyere, az imádsága, amikor elfogytak a szavai. Eszébe jutott, hogy Isten számolja a női könnyeket és így fohászkodott: „Uram, ki tudja, számolod-e a férfiak könnyeit is? Én felajánlom az imában a könnyeimet, hogy megöntözzük a misszió szikár földjét, de azoknak a sivár szívét is, akik gyűlöletet éreznek, háborúkat és erőszakot szítanak.” A sivatagban rájön az ember, mennyire fontos az ivóvíz, az élelem, még ha mindennap ugyanazt is kapták: hagymát, lencsét és szardíniát. „De kiderül, hogy nem a kifinomult fogásokban van a lényeg – mint ahogy a lelkiségben is. Ami számít, az a shalom, a megbocsátás és a testvériség, melyet misszionáriusként még jobban éreztem: hogy a béke, a testvériség és a megbocsátás tanúja legyek most és mindig” – mondta el Gigi atya.

Elrablása és fogva tartása

Pierluigi Maccalli atya 59 éves, az olaszországi Cremonából származik. Évek óta szolgált az Afrikai Missziós Társaság (Societas Missionum ad Afros, SMA) tagjaként Nigerben, a Burkina Fasó-i határ közelében. Dzsihadista fegyveres csoport rabolta el 2018. szeptember 17-én este. Betörtek a misszió székhelyére, onnan hurcolták el a papot, valamint magukkal vitték a számítógépeket és más elektrotechnikai eszközöket. Vele együtt szabadult ki a fogságból október első felében egy olasz turista, egy francia önkéntes és egy mali ellenzéki politikus. Mindannyiukat Maliban tartották fogva. A kiszabadult olasz túszok október 9-én érkeztek haza Olaszországba. A kiszabadításukra irányuló tárgyalásokat az olasz titkosszolgálat és a mali állami hatóságok együtt végezték. Nagyon összetett és veszélyes akció volt, mindenki fellélegzett, hogy jól végződött – mondták el az olasz sajtónak. Cserébe Maliban dzsihadista foglyokat engedtek szabadon.

A Vatikáni Rádió stúdiójában
A Vatikáni Rádió stúdiójában

A Vatikáni Rádió adott erőt a fogságban sínylődő papnak

Gigi atyát meglepték és meghatották Ferenc pápa szavai, melyeket éppen a Missziós Világnapon mondott érte és misszionárius társaiért, akik a világ számos pontján szövik a testvériség szálait azáltal, hogy elviszik az evangélium friss vizét az embereknek. A pápa fölemelte hangját Gloria Narváez komboniánus nővér kiszabadításáért is, akit 2017-ben raboltak el a dzsihadisták Maliban.

Kiszabadulása után nem sokkal Maccalli atya úgy nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak, hogy még a történtek hatása alatt van, hadifogolynak érzi magát, mert saját bőrén tapasztalta meg a szélsőségesek gyűlöletét és megvetését. Vigasztaló volt számára, hogy négy hónapon át hallgathatta a Vatikáni Rádiót, ami a fogság legnehezebb pillanataiban erőt adott neki.

Ferenc pápával a Vatikánban
Ferenc pápával a Vatikánban

Köszönet az imáért mindenkinek

Gigi atya elmondta, hogy meglepték és meghatották a pápa szavai az Úrangyala elimádkozásakor, melyeket élőben hallgatott. Mellette volt a nővére, aki megölelte őt. Nagyon sokat jelentett neki ez a köszöntés, és az a sok támogatás, amit családjától, Olaszországtól, a pápától és az egész egyháztól kapott. Köszöni az érte mondott imákat és a segítséget. „Ti voltatok az én erőm, mindig reméltem, mindig hittem benne, hogy előbb vagy utóbb véget ér a fogság és újra átölelhetem a családomat, igazán köszönöm.” Végtelenül hosszú volt a várakozás, még nem tudtam újrarendezni a gondolataimat, az érzéseimet, elnézést kérek, ez nagyon erős élmény volt számomra. Úgy gondoltam, hogy elraboltak két évet a missziómból, de rájöttem, hogy ez a két év termékeny volt, mert a misszió Istené, és jó kezekben van, Isten kezében. Igaz, hogy hadifogolynak éreztem magam, mert legyőzendő ellenségként bántak velem, a bőrömön éreztem a gyűlöletet és megvetést. De a fogságom révén együtt éreztem az erőszak és a háború minden ártatlan áldozatával.”

Fogságban
Fogságban

Rózsafüzér a Szaharában

Gigi atya elmondta, hogy a misszionáriusok könnyen válnak bosszú és üldözés céltáblájává a világ számos részén. Ártatlan áldozatai s tanúi egy lehetséges egyetemes testvériségnek. Életükkel és egyesek véráldozatukkal megtörik az erőszak láncolatát, mert mindenkinek megbocsátanak, ahogy ő is megbocsátott őreinek, akik láncra verték. A fiatal dzsihadisták kalasnyikovval a kezükben nem tudják, mit cselekszenek – gondolta az olasz pap, aki folyamatosan imádkozott a Szaharában, ebből merített erőt a túléléshez. Egy szövetből készített magának rózsafüzért, amit minden nap megcsomózott, és azt imádkozta reggel, este, a csomóoldó Máriára bízva magát.

Hírek és lelki támasz az éter hullámain

Gigi atya köszönetet mondott a Vatikáni Rádiónak, mert az éteren keresztül fogsága utolsó négy hónapjában hallgathatta az adásokat, és nem érezte egyedül magát. Május 20-án kaptak egy zsebrádiót – gondviselésszerűen éppen a születésnapja volt aznap – és azon hallgatta a műsorokat. Persze azt szerette volna, hogy egyszer bemondják kiszabadulása hírét, de minden este, amikor a Vatikáni Rádiót hallgatta, különösen szombaton, lelkileg töltekezhetett az evangéliumból, ami a fogságban nem volt vele. „Hadd mondjak köszönetet nektek azért, amit tesztek. Nagyon sokat segítettetek a hírekkel, amiket esténként hallgattam, hiszen ki voltam éhezve rájuk, teljesen elzárva a világtól. Köszönöm, hogy imádkoztatok értem, Isten meghallgatta az imáitokat.

Misszióban
Misszióban
11 november 2020, 13:27