Isten az élet középpontja és értelme – Ferenc pápa Úrangyala imádsága
Vertse Márta – Vatikán
Az évközi 29. vasárnap evangéliumi szakasza a farizeusok képmutatását ábrázolja, de arra is rávilágít, hogy mindnyájan szívünkben hordozzuk Isten képmását, ezért mindenekelőtt neki vagyunk adósok életünkért – fejtette ki beszédében Ferenc pápa.
Palesztina lakossága nehezen tűrte a római megszállókat
A vasárnapi evangéliumi szakaszban (vö. Mt 22,15-21) Jézus szembe néz ellenfeleinek képmutatásával – kezdte beszédét a pápa. A farizeusok először elhalmozzák Jézust bókjaikkal, majd egy alattomos kérdést tesznek fel neki, hogy nehéz helyzetbe hozzák és hiteltelenítsék a nép előtt. Megkérdezik tőle: „szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?” – idézte szavaikat Ferenc pápa, majd elmagyarázta, hogy abban az időben Palesztinában vallási okokból is nehezen viselték a római császári uralmat. Ez érthető, hiszen a rómaiak megszállók, betolakodók voltak. A lakosság szemében a császár kultusza, amit hangsúlyozott a pénzérmére vert képmása is, sértette Izrael Istenét. Jézus beszédpartnerei meg vannak győződve arról, hogy nincs kérdésükre alternatív válasz: vagy „igen”, vagy „nem”. Várakoztak a válaszra, pontosan azért, mert biztosak voltak abban, hogy ezzel a kérdéssel sarokba szorítják és kelepcébe csalják Jézust. De Jézus ismeri álnokságukat és kiszabadítja magát a csapdából. Azt kéri tőlük, hogy mutassák meg az adópénzt. Kezébe veszi az érmét és megkérdezi, hogy kinek a képmása van ráverve. A farizeusok azt válaszolják, hogy Cézáré, vagyis a császáré. Jézus erre azt mondja nekik: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig, ami az Istené”.
Istennek köszönhetjük életünket
Ezzel a válasszal Jézus a vita fölé helyezi magát. Jézus mindig mindenek felett áll – szögezte le pápa. Egyrészt elismeri, hogy adót kell fizetni a császárnak, mert az érmén az ő képe látható. Ez mindannyiunkra vonatkozik, az adót fizetni kell, hangsúlyozta Ferenc pápa, majd így folytatta: de Jézus főleg arra emlékeztet, hogy minden személy hordoz magában egy másik képmást – a szívünkben, lelkünkben – mégpedig Istenét, ezért Őneki és csakis Őneki mindnyájan adósak vagyunk létezésünkért, életünkért.
A politikai és vallási szféra megkülönböztetésének kritériuma
Jézusnak ez a mondata, „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig, ami az Istené”, nem pusztán a politikai és vallási szféra megkülönböztetésének kritériumát jelöli meg, hanem világos útmutatásokat tartalmaz minden idők híveinek küldetését illetően, amelyek ránk is vonatkoznak. Az adózás állampolgári kötelesség, csakúgy, mint az állam igazságos törvényeinek betartása. Ugyanakkor szükség van arra, hogy leszögezzük Isten primátusát az emberi életben és a történelemben, tiszteletben tartva Isten jogát mindahhoz, ami őt illeti – hangsúlyozta a pápa
A keresztények minden korban tegyenek tanúságot Istenről
Ebből fakad az egyház és a keresztények küldetése: beszéljenek Istenről és tegyenek róla tanúbizonyságot koruk férfiainak és nőinek. A keresztség révén mindnyájan arra kaptunk meghívást, hogy élő jelenlét legyünk a társadalomban, hassuk azt át az evangéliummal és a Szentlélek életerejével. Alázatosan, ugyanakkor bátran kötelezzük el magunkat, hozzájárulva a szeretet civilizációjának építéséhez, amelyben az igazságosság és a testvériség uralkodik - foglalta össze tanítását Ferenc pápa.
Mária legyen támaszunk krisztusi küldetésünkben
Végül a Szűzanyához fohászkodott: Szűz Mária mindenkit segítsen, hogy kerüljön minden képmutatást, hogy legyen becsületes és konstruktív állampolgár. És bennünket, Krisztus tanítványait támogasson küldetésünkben, hogy tanúságot tegyünk róla: Isten az élet középpontja és értelme.
