A norciai bazilika előtti téren a COVID-járvány miatt nem tartották meg a hagyományos imát a Szent Benedek téren

PÁPA

Pápai levél a Szentszék és az európai intézmények együttműködésének 50. évfordulójára

Ferenc pápa a jeles évforduló alkalmából Pietro Parolin bíboros államtitkárnak címzett levelében áttekinti az európai kontinens történetét és értékeit. Annak a reményének ad hangot, hogy fordulat következik be a testvériség terén a nagy bizonytalanság és az individualizmusból fakadó kockázatok jelenlegi időszakában. Ne az emlékkönyvet nézegessük, hanem tekintsünk a jövő felé, amit felkínálhatunk a világnak. A pápa egy közösségi, szolidáris és az emberek barátságán alapuló Európáról álmodik.

Alessandro De Carolis / Somogyi Viktória – Vatikán

Ferenc pápa Parolin bíborosnak címzett levelében négy álmáról ír, amelyeket egy alapvető meggyőződés fűz egybe: nem létezhet hiteles Európa a tartóoszlopok nélkül, amelyekre kezdettől fogva építeni akarták, vagyis a népek szolidáris egysége nélkül. A pápa lényegében nyílt levélben fordul az Öreg kontinenshez, amelyben megfogalmazza elképzelését Robert Schuman, Európa egyik alapító atyjának és a kontinens keresztény gyökerei erélyes védelmezőjének, Szent II. János Pálnak az álmaira alapozva.

Megosztottság vagy testvériség

Ferenc pápának két évforduló és az ezekhez kapcsolódó ünnepélyes megemlékezések adtak alkalmat hosszú levele megírásához: a Szentszék és az európai intézmények közötti együttműködés 50. évfordulója, valamint az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) létrejöttének 40. évfordulója. Ezentúl pedig 70 éve született meg a Schuman-nyilatkozat, amellyel Európa hátat fordított a háborús megosztottságoknak. A mai történelmi pillanatban, amelyben egységre van szükség, a megosztottság fennálló lehetősége ösztönzi a pápát arra, hogy megismételjen egy ismert elképzelést. „A vírus vízválasztóként működik, amely választásra kényszerít bennünket: vagy előre haladunk az utóbbi évtizedben felvállalt úton, amelyet az autonómia törekvések hatnak át és amely növekvő meg nem értéshez, szembenálláshoz és konfliktushoz vezet, vagy újra felfedezzük a testvériség útját.

Európa találjon újra önmagára

Ferenc pápa a COVID-válságból kiindulva rávilágít arra a kísértésre, hogy önálló, egyoldalú megoldásokat keressünk az államok határain át húzódó problémákra, miközben a háború utáni Európa kezdettől fogva abból a meggyőződésből táplálkozott, hogy együtt erősebbek vagyunk és hogy az egység fontosabb a konfliktusnál, valamint, hogy a szolidaritás segítségével építhetjük a történelmet. Ezekben a gondolatokban visszhangoznak Szent II. János Pál szavai, amelyeket 1982. november 9-én mondott el Santiago de Compostela-ban, spanyolországi zarándoklata végén.

Mély gyökerek

A lengyel pápa híres mondatát, hogy „Európa, találj újra önmagadra, légy önmagad”, Ferenc pápa újra értelmezi: „te, aki az évszázadok során eszmék kohója voltál és most elveszteni látszol lendületedet, ne állj meg annál, hogy a múltadra, mint egy emlékkönyvre tekintesz, hiszen idővel a legszebb emlékek is elhalványulnak és végül nem is emlékszünk rájuk”. Önmaga újra megtalálása Európa szempontjából annyit jelent, hogy újra rá kell találnia azokra az eszmékre, amelyeknek mély gyökerei vannak. A pápa szerint ez azt jelenti, hogy nem félünk évezredes történelmünktől, amely nem a múltra, hanem inkább a jövőre néző ablak. Tehát nem kell félni az igazság iránti igénytől, amelyet a görög gondolkodás kérdései ösztönöznek. Nem kell félni az igazságosság iránti igénytől, amely a római jogban fejlődött ki és az örökkévalóság iránti igénytől sem, amelyet a zsidó-keresztény hagyomány találkozása gazdagított.

Mindenki emberi méltóságát tiszteletben kell tartani

Ferenc pápa ezekre az értékekre alapozva fogalmazza meg négy álmát. A személy és a személyek iránti barátságos Európáról álmodik. Egy olyan területről, ahol mindenki méltóságát tiszteletben tartják, ahol a személy önmagában értéket jelent és nem gazdasági számítások vagy kereskedelmi javak tárgya. Olyan Európáról álmodik, amely ezzel az érzékenységgel védelmezi az életet, a munkát, a nevelést, a kultúrát és óvja a legtörékenyebbeket és leggyengébbeket, kiváltképpen az időseket, a betegeket, akiknek drága kezelésekre van szükségük és a fogyatékkal élőket.

Európa egy család

A pápa második álma egy olyan Európa, amely egy család és egy közösség, a népek családja, amely képes egységben élni, kincsnek tekinteni a különbözőségeket, kezdve attól az alapvető eltéréstől, ami egy férfi és egy nő között van. Európáról szőtt álmát úgy összegzi, hogy Európa közösség, szolidáris, testvéri, szemben egy olyan területtel, ami magányos és független valóságokból áll, amelyek könnyen abban a helyzetben találhatják magukat, hogy nem tudnak szembe nézni a jövő kihívásaival.

A tekintetét és kapuit megnyitó Európa

Ferenc pápa harmadik álma az, hogy Európa szolidáris és nagylelkű. Befogadó és vendégszerető, ahol a szeretet – a legnagyobb keresztény erény – legyőzi a közöny és az egoizmus minden formáját. A szolidáris viselkedés magában foglalja, hogy közel lépek a másikhoz. Európa számára ez annyit jelent, hogy készségesen elkötelezi magát a nemzetközi együttműködésen keresztül más kontinensek, kiváltképpen Afrika támogatására és közel áll hozzájuk. Európa segítse a fekete kontinenst, hogy rendbe szedje magát a számos konfliktustól megszabadulva, amelyek sújtják. A pápa továbbá arra buzdítja az Öreg kontinenst, hogy ne csak elsődleges szükségleteikben segítse a migránsokat, hanem kísérje is el őket az integráció útján. Tehát Ferenc pápa Európát egy szolidáris közösségként képzeli el. Csak így képes hatékonyan szembenézni ezzel a kihívással. Minden részleges megoldás már megmutatta elégtelen mivoltát.

Túl kell lépni a felekezeti gondolkodáson és a laicizmuson

Ferenc pápa negyedik álma egy olyan Európa, amely egészségesen laikus, amiben Isten és Cézár elkülönülnek, de nincsenek szembe állítva egymással. A pápa szerint ez egy olyan földet jelent, amely nyitott a transzcendensre, ahol a hívő szabadon és nyilvánosan megvallhatja hitét, illetve ahol felkínálhatja saját nézőpontját a társadalomban. A pápa elismeri, hogy ebben az Európában véget ért a felekezeti gondolkodás ideje, de remélhetőleg egy bizonyos fajta laicizmus kora is, amely bezárja mások, elsősorban Isten előtt az ajtaját. Kiderült ugyanis róla, hogy egy olyan kultúrát vagy politikai rendszert jelent, amely nem tartja tiszteletben a transzcendensre való nyitottságot és nem tiszteli megfelelően a személyt.

A keresztények nagy felelőssége

Végül a pápa a keresztények nagy felelősségére hívja fel a figyelmet: hassák át a változást minden területen, ahol élnek és működnek. A szeretett Európát védőszentjei oltalmába ajánlja: Szent Benedek, Szent Cirill és Metód, Szent Brigitta, Sziénai Szent Katalin és a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta kegyelmébe. Ferenc pápa ezt abban a bizonyosságában teszi, hogy Európa még sokat adhat a világnak.