Keresés

Vatican News
2020.08.28 Papa Francesco visita alla tomba di Santa Monica nella Basilica di Sant'Agostino in Campo Marzio Csendes imádságban Szent Mónika kápolnájában  

Ferenc pápa váratlan látogatása a római Szent Ágoston templomban

Augusztus 27-én csütörtökön Ferenc pápa magánlátogatást tett a Navona tér tőszomszédságában álló Szent Ágoston bazilikában, ahol imádkozott a nap szentje, Szent Mónika sírja előtt.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Az eseményről a Szentszék Sajtóirodája számolt be egészen röviden csütörtök délután. A Szent Ágoston bazilika baloldali szentélykápolnájában őrzik a római kikötőben, Ostiában 381-ben elhunyt Szent Mónika földi maradványait. A rövid imádság után Ferenc pápa autóval visszatért a Vatikánba.

Szent Mónika élete

Szent Ágoston De Ordine című művének vége felé leír egy jelenetet: „Néhány barátjával e munka kérdéseiről vitatkoztak, amikor belépett az édesanyja, Mónika asszony, és érdeklődött a könyv alakulása felől. Ágoston akkor utasította az írnokot, hogy Mónika megjelenését és érdeklődését is jegyezzék fel a könyvbe. Mónika kiáltva tiltakozott: ,,Micsoda? Soha nem hallottam arról, hogy olyan írásokban, amilyeneket ti olvastok, asszonyok is szerephez jutottak volna!'” Méltánytalannak érezte, hogy egy tudományos, filozófiai munkában előforduljon az ő neve. Ágoston azonban azzal nyugtatta meg, hogy a filozófia szó a bölcsesség szeretetét jelenti: ,,Figyelmen kívül hagytalak volna ebben a műben, ha nem szeretnéd a bölcsességet. Te pedig szereted, jobban, mint engem; azt pedig én tudom, hogy engem mennyire szeretsz. Annyira előrehaladtál a bölcsességben, hogy nem reszketsz még a halál előtt sem, ez pedig a filozófia csúcsát jelenti. Vajon nem nekem kellene-e a te tanítványoddá lennem?”

Szent Mónika életének titka az Isteni Bölcsesség

Mónika életének titka az Isteni Bölcsesség, a megtestesült Ige iránti szeretet, amelyet a szent könyvekből szívott magába. Már a szülői házban, Tagastéban szívébe plántálódott az Isten iránti szeretet, nem annyira az édesanyjától, mint egy öreg szolgálótól, aki már Mónika apját is az ölében hordozta, és szent komolysággal, józan, gyakorlati bölcsességgel megáldott lélek volt. Mikor eladósorba került, Mónikát a még pogány Patriciushoz adták feleségül. Sokat fáradozott azon, hogy férjét megnyerje Krisztusnak, de nem szavakkal, hanem a tettei által hagyta beszélni férjével az Urat. Férje hűtlenségeit és féktelen dühkitöréseit hallgatag türelemmel viselte, s a szeretetnek az a nyelve, amelyben a bölcsesség és a kereszt szeretete nyilvánult meg, végül meghódította a férjét. Patricius élete vége felé katechumen lett, és a halálos ágyán megkeresztelkedett. Özvegysége éveit Mónika a tevékeny szeretetnek szentelte. Erejét az oltárból merítette: egyetlen napot nem mulasztott el szentmise nélkül, esténként is a templomba sietett az imádság órájában.

Miután megszülte Ágoston fiát, katekumennek tekintette

Rendíthetetlen hite és erős szeretete mégis főleg Ágostonnal kapcsolatban mutatkozott meg. Nem sokkal azután, hogy a világra hozta, kereszttel jelölte meg az újszülött homlokát és sót tett a szájába, s ezzel - a kor szokásainak megfelelően - katechumennak tekintette a fiát. Maga Ágoston is úgy emlékezett erre később, hogy már kora gyermekségében megfogant az Egyház méhében. De e lelki fogantatás és a születés között hosszú évtizedek teltek el, melyek során Mónika sokat gyötrődött érte, s szinte másodszor is, sokkal keservesebb vajúdások közepette mint először, megszülte őt, most már az örök életre. Könnyek között könyörgött a fiáért hosszú évekig, anélkül, hogy Istenbe vetett bizalma megingott volna. Álma és egy püspök szava, aki azt mondta neki: ,,lehetetlen, hogy ennyi könny gyermeke elvesszen'', erősítette meg állhatatosságában, mert ezeket a szavakat úgy fogadta, mintha az égből jöttek volna.

Isten angyalaként szerette a fiát megkeresztelő Szent Ambrus püspököt   

Amikor Ágoston Rómába utazott, bizonyos idő elteltével oda is követte a fiát, aki ekkor már Milánóban élt és Szent Ambrus tanítványa volt. Mónika egyszerre megérezte, hogy mennyire megragadta és át is formálta a fiát a szent püspök szava. Ezért úgy szerette Ambrust, mint ,,Isten angyalát'', és úgy csüngött az ajkán, mint szomjas ember az élő vizek forrásán. Milánóban kapta meg a választ régi-régi kérésére: 387 nagyszombat éjszakáján Ágoston, annak fia, Deodatus és barátja, Alypius együtt vette fel a keresztséget. Mónika pedig boldogan ünnepelt, és hálát adott Istennek. A keresztség után elhagyták Milánót, és egy időre valamennyien visszavonultak Cassiacumba, majd elhatározták, hogy hazatérnek Afrikába. Mónika azonban még útközben, mielőtt tengerre szállhattak volna, a kikötővárosban, Ostiában megbetegedett és meghalt. Kívánsága szerint ott, Ostiában temették el. Amikor az ágoston-rendiek Rómában a város történelmi központjában a Navona téren megépítették kora-reneszánsz stílusban Szent Ágoston templomát, annak baloldali szentélykápolnájába helyezték el az édesanya holttestét, hogy ott nyugodjon, ahol a Fiát a katolikus világ tiszteli.

Szent Ágoston püspök példás halála

429-ben nyolcvanezer főnyi vandál és alán sereg szállt partra Geiserich vandál király parancsnoksága alatt az észak-afrikai Mauritániában, és miután ezt a tartományt meghódította, tovább indult Numidia felé. Ágoston ekkor hetvenhatodik évében volt, súlyos asztmával küzdött. Amikor láza egyre súlyosbodott, halála előtt tizenegy nappal az orvosokon és az ételhordókon kívül mindenkit kitiltott a szobájából, egyedül akart lenni Istennel, és minden idejét imádkozással töltötte. Amikor az orvosok megtiltották, hogy olvasással fárassza szemeit, óriás betűkkel felíratta Dávid bűnbánó zsoltárjait egy táblára, és odaszögeztette ágya mellé a falra. 430. augusztus 28-án este halt meg. Holttestét 724-ben Liutprand longobárd király vitette, pontosabban a szaracénok elől menekítette Szardíniáról Paviába, a longobárdok királyi fővárosába. Jelenleg a paviai aranycsillagos Szent Péter-bazilika márványsírja őrzi a szent püspök földi maradványait, ezüst ereklyetartóban. 2007 április 12-én XVI. Benedek pápa meglátogatta a nagy hippói teológus püspök sírját és hosszasan imádkozott a sírjánál.      

Egymás mellett anya és fia ünnepe 

Az ágostonos remeték a 15. században május 5-én ünnepelték Ágoston megtérését, s az előző napot, május 4-ét választották arra, hogy megemlékezzenek Szent Mónikáról, kinek halála dátumát nem ismerjük. 1550 körül a római naptárba is felvették az ünnepet. 1969-ben Szent Ágoston ünnepnapja elé, augusztus 27-re helyezték át.

28 augusztus 2020, 14:45