2020.08.02 Angelus 2020.08.02 Angelus 

Jézus a jótékony szeretet jeleként nyilvánítja ki hatalmát – Ferenc pápa Úrangyala imádsága

Augusztus első vasárnapi Úrangyala imádsága alkalmából Ferenc pápa arra buzdította a híveket, hogy kövessék Isten logikáját, ami azt jelenti, hogy nem fordítjuk el tekintetünket mások szenvedéséről, hanem tevékeny szeretettel viseljük gondját felebarátainknak.

Vertse Márta – Vatikán

Elemezve a csodás kenyérszaporítás evangéliumi szakaszát, a pápa arra mutatott rá, hogy Jézus részvéte a szükséget szenvedők iránt nem érzelgősség, hanem konkrét gondoskodás. Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy vajon tudunk-e részvétet érezni a rászorulók iránt? – bátorította a híveket Ferenc pápa az Úrangyala elimádkozásakor.

Jézus gyógyít és reményt ad

A vasárnapi evangéliumi szakasz a kenyérszaporítás csodáját beszéli el (vö. Mt 14,13-21) – kezdte beszédét a pápa, felidézve, hogy a jelenet egy elhagyott helyen zajlik, ahová Jézus visszavonult tanítványaival. De az emberek utána mennek, hogy meghallgassák és gyógyulást nyerjenek, mivel Jézus szavai és gesztusai gyógyítanak és reményt adnak. Amikor beesteledik, a tömeg még nem távozott el és a tanítványok, akik gyakorlati emberek, arra kérik Jézust, bocsássa el őket, hogy ennivalót vehessenek maguknak. De Jézus így válaszol: „Ti adjatok nekik enni”.  Képzeljük el, hogy milyen arcot vágtak erre a tanítványok! – jegyezte meg Ferenc pápa.

Isten logikája a másokkal való törődés logikája

Ezután két, egymástól eltérő magatartásra hívta fel a hívek figyelmét. Jézus jól tudja, hogy mit készül tenni, de meg akarja változtatni a tanítványok hozzáállását: ne mondják azt, hogy „bocsásd el őket, oldják meg maguk, keressenek maguknak ők ennivalót”, hanem „mit nyújt a Gondviselés, amit megoszthatunk?”. Két, egymástól eltérő magatartás – magyarázta Ferenc pápa. Jézus a második magatartáshoz akarja elvezetni tanítványait. Az első javaslat egy gyakorlati hozzáállás, de nem egy nagylelkű ember javaslata: „bocsásd el őket, keressenek maguknak ennivalót, intézzék el”. Jézus másképpen gondolkozik. Jézus, tegnapi és mai barátait Isten logikájára nevelni akarja ezzel az eseménnyel. És milyen itt Isten logikája? – tette fel a kérdést a pápa. A másokkal való törődés logikája. Annak a logikája, hogy ne „mossuk kezeinket”, hogy ne fordítsuk félre tekintetünket. A másokkal való törődés logikája. Az „oldják meg” – nem része a keresztény szókincsnek.

Jézus nem látványos módon nyilvánítja ki hatalmát

Alig hogy az egyik a tizenkét tanítvány közül, reálisan azt mondja: „Csak öt kenyerünk és két halunk van”, Jézus ezt válaszolja: „Hozzátok ide”. Kezébe veszi az ételt, föltekint az égre, áldást mond, majd megtöri a kenyeret és tanítványainak adja, hogy osszák szét az adagokat. És azok a kenyerek és halak nem fogynak el, bőven elegendők ezrek számára. Ezzel a gesztusával Jézus kinyilvánítja hatalmát, de nem látványos módon, hanem a jótékony szeretet jeleként, mint az Atya Isten nagylelkűsége fáradt és szükséget szenvedő gyermekei iránt. Jézus belemerül népe életébe, megérti fáradtságát, megérti korlátait, de nem hagyja, hogy bárki is elvesszen, vagy elbukjon: táplál Szavával és bőséges élelmet ad a megélhetéshez.

A kenyérszaporítás csodája és az Eucharisztia szoros kapcsolata

Ebben az elbeszélésben észlelhető az Eucharisztiára való utalás is, főleg annál a résznél, amely leírja az áldást, a kenyértörést, azt, amikor a kenyérdarabokat Jézus a tanítványoknak adja, hogy osszák ki a nép között – folytatta az evangéliumi szakasz elemzését Ferenc pápa. Megjegyzendő, hogy milyen szoros a kapcsolat az eucharisztikus kenyér, az örök élet tápláléka és a mindennapi kenyér között, amely a földi élethez szükséges. Mielőtt önmagát felajánlaná az Atyának, mint az üdvösség kenyerét, Jézus élelemről gondoskodik követői számára, akik megfeledkeztek élelmiszertartalékot szerezni maguknak azért, hogy Ővele lehessenek. Olykor szemben áll egymással a lélek és az anyag, de mind a spiritualizmus, mind a materializmus idegen a Bibliától. Nem a Biblia nyelvezete.

Együttérzés és a javakban való osztozás

Az együttérzés, a gyöngédség, amelyet Jézus mutatott a tömegek irányában, nem érzelgősség, hanem a szeretet konkrét kinyilvánítása, amely gondoskodik az emberek szükségleteiről. Mi arra kaptunk meghívást, hogy Jézus hozzáállásával járuljunk az eucharisztikus lakomához: mindenekelőtt érezzünk részvétet mások szükségletei iránt. Ez a részvét ismétlődik az evangéliumban, amikor Jézus találkozik egy beteggel vagy táplálék nélküli emberekkel: „Megesett rajtuk a szíve”. A részvét nem pusztán materiális érzelem; a valódi együttérzés az, hogy magunkra vesszük mások fájdalmait – magyarázta a pápa, majd a következő lelkiismeret vizsgálatot javasolta a híveknek: „Talán jót tesz ma, ha feltesszük magunknak a kérdést: Érzek-e én részvétet? Amikor olvasom a híreket a háborúról, az éhségről, a járványokról, érzek részvétet azok iránt az emberek iránt? Érzek-e részvétet a környezetemben lévő emberek iránt? Képes vagyok-e együtt szenvedni velük, vagy elfordítom tekintetemet és azt mondom, hogy „oldják meg”? Ne felejtsük el ezt a szót, hogy „együttérzés”, ami bizalom az Atya gondviselő szeretetében és a javakban való bátor osztozást jelent.

Járjunk az Istentől kiinduló és az Istenhez visszatérő úton

Ferenc pápa végül így fohászkodott Máriához a vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor: „Szűz Mária segítsen minket, hogy végigjárjuk az utat, amelyet az Úr jelöl ki számunkra a vasárnapi evangéliumban. Ez a testvériség útja, amely alapvetően fontos, hogy szembenézzünk a világ nyomorúságaival és szenvedéseivel, különösen ebben a súlyos pillanatban és amely túlmutat magán a világon, mert olyan út, amely Istentől indul ki és Istenhez tér vissza”.

03 augusztus 2020, 10:32