A Szentháromság a világot üdvözítő Szeretet – Ferenc pápa Úrangyala imádsága

Vertse Márta - Vatikán

Szentháromság vasárnapjának evangéliumi szakasza (vö. Jn 3,16-18) János tömör nyelvezetével bemutatja Istennek a világ iránt, a teremtése iránti szeretete misztériumát – kezdte beszédét Ferenc pápa. A Nikodémussal folytatott rövid párbeszédben Jézus úgy mutatkozik meg, mint aki véghez viszi az Atyának a világra vonatkozó üdvözítő tervét. Jézus kijelenti: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda”. Ezek a szavak azt jelentik, hogy a három isteni Személy – Atya, Fiú és Szentlélek műve egyetlen szeretet terv, amely üdvözíti az emberiséget és a világot,  ez az üdvösség terve számunkra – hangsúlyozta a pápa.  

A Szentháromság újjáteremtő szeretet

Isten jó és szép világot teremtett, de a bűn után a világot a gonosz és a korrupció jellemzi, mi férfiak és nők, mindnyájan bűnösök vagyunk. Isten ezért tehát beavatkozhatna, hogy ítélkezzen a világ felett, hogy elpusztítsa a gonoszt és megbüntesse a bűnösöket. Azonban Ő szereti a világot, bűnei ellenére is. Isten mindnyájunkat szeret, akkor is, amikor tévedünk és eltávolodunk Tőle. Az Atya Isten olyan nagyon szereti a világot, hogy üdvözítésére azt adja oda, ami a legértékesebb: egyszülött Fiát, aki életét adja az emberekért, feltámad, visszatér az Atyához és Ővele együtt elküldi a Szentlelket. A Szentháromság tehát Szeretet, teljes egészében a világ szolgálatában áll, amelyet üdvözíteni akar és újjá akar teremteni.  Ma, amikor az Atyaistenre és a Fiúra és a Szentlélekre gondolunk, gondoljunk Isten szeretetére! – buzdította a híveket a pápa, majd így folytatta: „Szép lenne, ha éreznénk, hogy Isten szeret minket”. Azt tanácsolta, hogy a mai nap érzése legyen ez: „Isten szeret engem”.

Isten szeretetének „mérték nélküli mértéke”

Jézusnak arra az állítására utalva, hogy az Atya odaadta egyszülött Fiát, Ferenc pápa Ábrahám történetét idézte fel a Teremtés könyvéből (vö. 22,1-14), ami azt beszéli el, hogy a pátriárka felkínálta áldozatként fiát, Izsákot. Íme, ez a „mérték nélküli mértéke” Isten szeretetének. És gondoljunk arra is, - tette hozzá a pápa, hivatkozva a vasárnapi szentmise első olvasmányára, hogy hogyan nyilatkoztatja ki magát Isten Mózesnek: „Az Úr, az Úr, irgalmas és könyörülő Isten, hosszantűrő, kegyelemben és hűségben gazdag” (vö. Kiv 34,6) A találkozás ezzel az Istennel bátorságot adott Mózesnek, aki a Kivonulás könyvének elbeszélése szerint nem félt attól, hogy a nép és az Úr közé álljon, és ezt mondja az Úrnak: „Bár keménynyakú nép ez, mégis bocsásd meg bűneinket, és fogadj el minket örökségedül” (34,9). Ebből az következik, tette hozzá a pápa, hogy mi gyermekek vagyunk a Fiúban a Szentlélek ereje által! Isten öröksége vagyunk!

Isten elsőként keres bennünket

A mai ünnep arra szólít: hagyjuk, hogy ismét lenyűgözzön Isten szépsége; szépsége, jósága és kimeríthetetlen igazsága. De egyben szépség, jóság és alázatos igazság, aki közel áll hozzánk, aki megtestesült, hogy belépjen életünkbe, történelmünkbe, az én életembe, mindnyájunk életébe, hogy minden férfi és nő találkozhasson vele és részesüljön az örök életben. A pápa a következő szavakkal foglalta össze a hit lényegét: azt jelenti, hogy befogadjuk a Szeretet-Istent, aki Krisztusban adja magát nekünk, aki a Szentlélekben éltet bennünket. A hit azt jelenti: hagyjuk, hogy találkozzunk Ővele és bízzunk Őbenne. Ez a keresztény élet. Szeretni, találkozni Istennel, keresni Istent; Ő az, aki elsőként keres bennünket, Ő találkozik velünk elsőként.

Szűz Mária a Szentháromság lakhelye

Ferenc pápa végül Szűz Máriához fohászkodott, aki a Szentháromság lakhelye:  segítsen bennünket, hogy nyitott szívvel befogadjuk Isten szeretetét, aki eláraszt bennünket örömmel, értelmet ad életutunknak ezen a világon és azt mindig a végcél, a mennyek országa felé irányítja.