Juttassuk el mindenkihez Jézus világosságát – a pápa Úrangyala imádsága

Vertse Márta – Vatikán

Só és világosság – ez a két szó foglalja össze a vasárnapi evangéliumi szakasz (vö. Mt 5,13-16) tanítását. A tanítványok feladata, hogy megőrizzék a társadalmat az erkölcsi romlástól és elvigyék az emberek közé Jézus világosságát, az Atya szeretetének jó hírét – hangsúlyozta Ferenc pápa vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében.

Jézus megjelöli a módját, hogyan tegyünk tanúságot róla

A vasárnapi evangéliumi szakaszt elemezve a pápa idézte Jézus szavait, amelyeket tanítványaihoz intézett: „Ti vagytok a föld sója […]. Ti vagytok a világ világossága”. Jelképes nyelvezetet használ, hogy azoknak, akik követni szándékoznak őt, megjelöljön néhány kritériumot a világban való jelenlét és tanúságtétel számára.

Ne engedjünk a világi lelkület csábításainak

Az első kép: a só. A só ízt ad, tartósít és megőrzi az élelmiszereket a romlástól. A tanítvány tehát arra kapott meghívást, hogy távol tartsa a társadalomtól a veszélyeket, a romboló hatású anyagokat,  amelyek beszennyezik a személyek életét. Arról van szó, hogy ellen kell állni a bűnnek, az erkölcsi romlásnak, tanúságot kell tenni a becsületesség és a testvériség értékeiről, anélkül, hogy engednénk a karrierizmus, a hatalom, a gazdagság világi hízelgéseitől. „Só” az a tanítvány, aki a mindennapi kudarcok ellenére, amelyekben mindnyájunknak részünk van, felemelkedik botlásai porából, minden nap újból bátran és türelemmel keresi a többiekkel való párbeszédet és találkozást. „Só” a tanítvány, aki nem mások helyeslését és tetszésnyilvánítását keresi, hanem arra törekszik, hogy alázatos és építő legyen jelenléte, hűségben Jézus tanításaihoz, aki nem azért jött el a világba, hogy szolgáljanak neki, hanem azért, hogy szolgáljon. És olyan nagy szükség van erre a magatartásra! – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Jézus világosságát vigyük el a világba

A második kép, amelyet Jézus tanítványai elé tár, az a fény: „Ti vagytok a világ világossága”. A világosság eloszlatja a sötétséget és lehetővé teszi, hogy lássunk. Jézus a világosság, aki elűzte a sötétséget, de az továbbra is fennmarad még a világban és az egyes emberekben. A keresztény feladata, hogy eloszlassa a sötétséget és felragyogtassa Krisztus világosságát, hirdetve evangéliumát. Olyan kisugárzásról van szó, ami származhat szavainkból, de főleg „jótetteinkből” kell fakadnia. Egy tanítvány és egy keresztény közösség a világ világossága, amikor a többieket Isten felé irányítják, segítik mindnyájukat, hogy megtapasztalják jóságát és irgalmasságát. Jézus tanítványa akkor világosság, amikor megéli hitét zárt tereken túl, amikor hozzájárul az előítéletek, a rágalmazások kiküszöböléséhez és amikor az igazság világosságát elviszi az álszentség és a hazugság által megrontott helyzetekbe. „De nem a saját fényünkkel, hanem Jézus világosságával kell világítanunk: eszközök vagyunk, hogy Jézus világossága mindenkihez eljusson” – tette hozzá a pápa.

Hivatásunk, hogy meghosszabbítsuk Jézus üdvözítő jelenlétét a világban

Jézus arra szólít bennünket, hogy ne féljünk a világban élni, a jelen lévő konfliktusok és bűn ellenére sem. Az erőszakkal, igazságtalansággal, elnyomással szemben a keresztény nem zárkózhat be önmagába, nem rejtőzhet el saját, körülzárt tere bizonyosságába; az egyház sem zárkózhat be önmagába, nem hagyhat fel evangelizáló és szolgáló küldetésével. Jézus, az utolsó vacsorán azt kérte az Atyától, hogy ne vegye ki a tanítványokat a világból, hagyja őket a világban, de óvja meg őket a világ lelkületétől. Az egyház nagylelkűen és gyöngédséggel fáradozik a kicsinyek és a szegények érdekében, ez nem a világ lelkülete, ez a világosság, ez a só. Az egyház meghallja a legutolsók és a kirekesztettek kiáltását, mert tudatában van annak, hogy zarándok közösséget alkot, amelynek hivatása, hogy meghosszabbítsa a történelemben Jézus Krisztus üdvözítő jelenlétét – mondta Ferenc pápa, majd a következő fohásszal zárta az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédét: „Szűz Mária segítsen minket, hogy só és világosság legyünk az emberek között, mindenkinek vigyük el életünkkel és szavunkkal Isten szeretetének jó hírét”.