Ferenc pápa a Törvényszövegek Tanácsához: A jog a szeretet feltétele, gyógyító jellegű
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A Törvényszövegek Pápai Tanácsának alapvető célkitűzései
Ferenc pápa először találkozott a Törvényszövegek Pápai Tanácsa tagjaival és megköszönte nekik szolgálatukat, melynek célja: a római pápa, mint egyetemes törvényhozó törvénykezési feladatának segítése, kibocsátott törvényeinek helyes magyarázata, a többi dikasztérium segítése kánonjogi vonatkozásban, valamint a legfőbb tekintély alá tartozó törvényhozók szabályozó szövegeinek törvényességi ellenőrzése.
Szükséges visszaszerezni és elmélyíteni a kánonjog eredeti szerepét
A dikasztérium ezenkívül támogatja a részegyházakat és püspöki konferenciákat a törvénymagyarázat és a jogalkalmazás vonatkozásában. Szükséges visszaszerezni és elmélyíteni a kánonjog eredeti szerepét Krisztus Misztikus Testében, az Egyházban, ahol elsődlegessége van Isten Szavának és a szentségeknek – szögezte le a pápa. A jogi normának emellett szükségszerű, de alárendelt szerepe van a közösség szolgálatában. A dikasztérium ennek megfelelően törődjön a valódi jogi képzéssel az egyházban, mely megérteti a kánonjog lelkipásztori jellegét: küldetése a lelkek üdvössége szolgálatában áll.
A jog a szeretet feltétele
Utalt Ferenc pápa XVI. Benedek szeminaristákhoz írt levelére: „Tanuljátok meg megérteni és megszeretni a kánonjogot a maga benső szükségszerűségében és gyakorlati alkalmazásában: Egy jog nélküli társadalom jogok híján működő társadalom lenne. A jog a szeretet feltétele”. A jog ugyanis garanciája a megoldások nem önkényes keresésének és mint ilyen érvényes bástyája az utolsók és szegények védelmének. Ferenc pápa szabadon hozzáfűzte, hogy a darabokban folyó mostani világháborúban hiányzik a jog. A diktatúrák jog nélkül születnek és így növekednek, de az egyházban ez nem történhet meg!
A kánonjog főként a helyrehozatalra törekszik
A büntető törvény valójában lelkipásztori eszköz. A megyéspüspöknek a velejáró bírói küldetését is ebben a célkitűzésben kell gyakorolnia. Büntetési tételt csak akkor szabjon ki, ha a már korábban alkalmazott lelkipásztori gondoskodás nem vezetett eredményre. Ennek megfelelően csak határesetekben, a végső gyógyítás eszközeként lehet alkalmazni, amikor más utak nem bizonyulnak hatékonynak. Az állami törvénykezéssel ellentétben a kánonjog főként a helyrehozatalra törekszik, elsőként is magának a vétkesnek a javát akarja. Minden bűntény ugyanis az egész egyházat érinti, éppen ezért fontos a vétkes gyógyítása. Végül Ferenc pápa a Törvényszövegek Tanácsának tagjait megkezdett fontos revíziós munkájuk folytatására buzdította: korszerűsítsék a büntető normákat és tegyék azt szerves egésszé.
