Pope Francis celebrates a mass in St. Marta Pope Francis celebrates a mass in St. Marta 

Ferenc pápa kedd reggeli homíliája: a tekintély nem parancsolás, hanem következetesség

Mennyi rosszat tesznek a „következetlen keresztények” és a „skizofrén, tudathasadásos pásztorok”, akik nem tesznek tanúságot, hanem eltávolodnak az Úr stílusától, az ő „hiteles tekintélyétől”. A Szent Márta-ház kápolnájában tartott kedd reggeli szentmise homíliájában Ferenc pápa a „tekintély” szót használta a Márk evangéliumból vett szöveg értelmezési kulcsaként. Velük szembe állította a pápa „Isten szelíd és bölcs népét, mely sokat tűr ugyan, de meg tudja különböztetni a képmutatást és túllát rajta”.

Gabriella Ceraso / Vértesaljai László – Vatikán                  

Kétféle tekintély: Jézusé és az írástudóké 

„Jézus úgy tanított, mint akinek hatalma van” - halljuk a napi evangéliumban: „Kafarnaum városában Jézus egy szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók” (Mk 1,21.22). Az evangéliumnak ebből az összehasonlításából indult ki a pápa, hogy megmagyarázza a kétféle tekintély közti különbséget, mely – mint Jézus esetében – a benső tekintélyből fakad és ami az írástudók esetében a tekintély nélküli gyakorlatukból ered. Ők ugyanis a törvény tanításának „specialistái”, szakemberei. A nép meghallgatta őket, de nem hitt nekik.

A tekintély a következetességben és a tanúságtételben mutatkozik meg    

„Milyen Jézus tekintélye? – tette fel a kérdést a pápa. Az Úr stílusának a tekintélye, azé az uralomé – mondjuk így –, amivel az Úr mozgott, tanított, gyógyított, meghallgatott. Ez az Úr-szerű stílus, mely belülről jövő dolog, láttatja magát… És mit láttat? Következetességet. Jézusnak volt tekintélye, mert következetes volt abban, amit tett, ahogy élt. Ez a következetesség az, ami kifejezést ad annak a személynek, akinek tekintélye van. A tekintély ebben mutatkozik meg: következetesség és tanúságtétel”.   

Az írástudók skizofrén pásztorok, akik mondják, de nem csinálják  

Jézussal ellentétben az írástudók nem voltak következetesek – állapította meg a pápa. Jézus egyfelől ugyanis inti a népet, hogy „tegyék azt, amit (az írástudók) mondanak, de ne tegyék azt, amit csinálnak”, másfelől pedig nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy szemrehányást tegyen nekik, mert ezzel a magatartással lelkipásztori tudathasadásba estek: Mondanak egy dolgot és mást csinálnak. Mindez megtörténik az evangélium több eseményében is, amire a pápa utal: Jézus néha sarokba szorítja őket, máskor nem válaszol nekik, ismét máskor pedig „minősíti” őket.

A következetlenség és a skizofrénia képmutatásnak minősül             

Az a szó, amit Jézus a minősítésükre használ, erre a következetlenségre, erre a skizofréniára: a képmutatás. Ez a minősítetteknek a rózsafüzére! Vegyük csak Máté 23. fejezetét, ahol Jézus hányszor is mondja: Képmutatók ezért, képmutatók azért, képmutatók amazért”. Jézus képmutatóknak minősíti őket. A képmutatás azoknak az eljárásmódja, akiknek felelőssége van a nép fölött – ebben az esetben lelkipásztori felelősség –, de akik nem következetesek, nem urak, nincs tekintélyük. Az Isten népe szelíd és eltűr, eltűr megannyi képmutató pásztort, megannyi tudathasadásos lelkipásztort, akik mondják, de nem teszik azt következetességgel.

A keresztény következetlenség botrány   

Ám Isten népe, mely annyira türelmes, meg tudja különböztetni a kegyelem erejét – utalt Ferenc pápa a szentmise olvasmányára, mely szerint Éli pap elvesztette minden tekintélyét, csak a fölkenés kegyelme maradt meg neki, azzal a kegyelemmel, mely megáldja és csodát  tesz Hannával, akit összetör a fájdalom, hogy anya lehessen. Ebből születik a pápa megfontolása Isten népéről, a keresztényekről és a pásztorokról.

A nép bölcsessége a türelmében áll

„Isten népe jól különbséget tesz egy személy tekintélye és a felkenés kegyelme között. Te elmész hozzá meggyónni, aki ilyen, meg ilyen…? De nekem az, Isten. Pont. Jézus. Ez a mi népünk bölcsessége, mely eltűr oly sok dolgot, annyi következetlen pásztort, írástudót és keresztényt is, akik minden nap misére mennek, aztán meg pogányként élnek. És a nép mondja: ez egy botrány, egy következetlenség! Mennyi rosszat csinálnak a következetlen keresztények, akik nem tesznek tanúságot, és a következetlen, skizofrén pásztorok, akik nem tesznek tanúságot – hangsúlyozta a pápa.

Bárcsak minden kereszténynek tekintélye lenne

Az elmélkedés végül alkalmat adott az imádságra is, melyet Ferenc pápa az Úrhoz intézett homíliája végén, hogy „minden kereszténynek legyen tekintélye, ami nem parancsolásban és hangjuk hallatásában áll, hanem a következetes életben, a tanúságtételben, hogy útitársak az Úr útján – zárta kedd reggeli elmélkedését Ferenc pápa.                            

14 január 2020, 16:57