Pintér Gábor érseket Honduras apostoli nunciusává nevezte ki Ferenc pápa
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Három és fél évvel ezelőtt nevezte ki Ferenc pápa a most 55 éves Pintér Gábort velebusdói címzetes érsekké és első szolgálati helyéül a belarusz Minszket jelölte ki. Pintér Gábor Kunszentmártonban született 1964. március 9-én, és a lakóhelyéhez közeli kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1982-ben. Szemináriumba lépett majd teológiai tanulmányai végeztével 1988. június 11-én szentelték pappá a Váci Egyházmegye papjaként. Teológiai tanulmányait tovább folytatta és doktori fokozatot szerzett.
1996 óta a Szentszék szolgálatában
1996. július elsején lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába. 2005. július elsején nunciatúrai tanácsosnak, 2007. március 30-án pápai prelátusnak nevezték ki. Az elmúlt két évtizedben Haitin, Bolíviában, Skandináviában, Franciaországban, a Fülöp-szigeteken és 2010. május elsejétől Ausztriában teljesített szolgálatot, mint az ausztriai Apostoli Nunciatúra első tanácsosa. A magyar nyelven kívül kiválóan beszél olaszul, angolul, németül, spanyolul, franciául, oroszul, svédül és haiti kreol nyelven.
Apostoli nunciusi pályafutása
Ferenc pápa 2016. május 13-án kelt bullájával apostoli nunciussá nevezte ki a Belarusz Köztársaságba. Pietro Parolin bíboros államtitkár szentelte fel 2016. július 15-én saját egyházmegyéjében, a váci székesegyházban, Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, valamint Beer Miklós váci megyés püspök társszentelők jelenlétében.
Honduras
Az ország neve partmenti vizeinek „mélységeire” utal, mely elnevezést Kolombusznak tulajdonítják, aki 1502-ben fedezte fel Európa számára a korábban maja kultúrájú országot, de csak Mexikó elfoglalása után, 1524-ben hódították meg. Honduras a spanyol gyarmati uralom alól 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Nyugatról Guatemala, délnyugatról Salvador, délkeletről Nicaragua határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik. Nemzeti zászlajában a két párhuzamos kék sáv az ország partjait felülről és alulról övező tengerekre utal.
A Magyarországnál valamivel nagyobb, 112 492 négyzetkilométer kiterjedésű ország lakosainak száma 2016-os adatok szerint 9 millió 113 ezer, népesedési rátája másfél százalék. Honduras fiatal lakosságú ország, 36,8 %-a 15 év alatti, 58,9 %-a 15 és 65 év között, míg a 65 év fölöttiek csak az ország lakóinak 4,3 százaléka. Sok hondurasi él külföldön, az USA statisztikája szerint 800.000 hondurasi él az Államokban.
Viharos történelem, a jelenben is
Az ország a függetlenségét 1821-ben vívta ki, de csak 1838-ban lett önálló, amikor kikiáltották a Hondurasi Köztársaságot. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra, mialatt két vesztes háborút vívott Salvadorral és Guatemalával.
Keresztény ország
Az ország hivatalos nyelve a spanyol, vallásilag döntő mértékben keresztény. A katolikus egyház 2009-es évkönyvének adatai szerint a lakosság 81 százaléka katolikus, egyre erősödő pünkösdi keresztény felekezetek jelenlétével.
