Cerca

Vatican News
2019.10.09 Margarita Bays - Margherita Bays - Marguerite Bays A családi élet szentje  

A hétköznapi élet szentje a Jézus sebeit viselő svájci Margret Bays

A vasárnap szentté avatott öt személy közül az egyik bíboros, hárman szerzetesnővérek és így ők mind a négyen az egyháziakat – papokat és szerzeteseket – képviselnek. A svájci Margret Bays egyszerűen „csak” egy világi hívő, ám oly erővel éli meg a Jézus-sorsot és életet a mindennapok sűrűjében, hogy egyedül dacol a „túlerővel”. Példája messze túlmutat a templomokon és kolostorokon, behatol a családi házak sűrűjébe és hirdeti, hogy az életszentség ott is lehetséges.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán       

A svájci Frieburg kanton La Pierraz falujában született 1815-ben hétgyermekes szerény földmíves család másodszülötteként. Eleinte otthon dolgozik, majd varrónő inasnak áll és miután kitanulta a szakmát, élete végéig hűségesen kitart benne.

Isten kedveltjeinek a gyámolítója

Hűsége azonban leginkább az imádságban nyilvánul meg, mert szíve egész szeretetével kötődik a Jóistenhez, Megváltó Fiához és a Szent Szűzhöz. Minden nap imádkozza a rózsafüzért, naponta szentmisén vesz részt, gyakorta szemlélődik a Tabernákulum Jézusa előtt. Ezt a kedves szokását szívesen megosztja másokkal, valójában ahogyan tud, a templomba invitál mindenkit a családban és az utcán is. A plébánián önként vállal feladatokat és szinte minden szabad idejét ott tölti: katekézist tanít, beteget látogat, mindazokat, akik valamiképp rászorulók. Szívesen mondta róluk, hogy ők az „Isten kedveltjei”, éppen azért, mert valamiképpen védtelenek. Elkötelezett apostoli élete miatt fogadta be a helyi ferences harmadrend, és lett így Szent Ferenc leánya családi körülmények között.

Az ő helye otthon van és útja az életszentség felé a családja körében végzett szolgálatban ölt testet

Környezete, látván mélységes vallási elkötelezettségét és hajlamát az imádságra, kérdezi és unszolja, hogy lépjen már be egy kolostorba. Margret azonban szívében határozottan érzi, hogy az ő helye otthon van és útja az életszentség felé a családja körében végzett szolgálatban ölt testet. Ez persze nem mindig szerencsés dolog számára, de ő mindent vállal. Amikor bátyja elveszi a háziszolga Josette-t, éveken keresztül szenvednie kellett a sógornőjétől, aki nem érti meg, hogy miért is kell az idejét az imádságra fecsérelnie, amikor dolgozhatna is helyette. Margrete elvisel mindent, sőt, amikor Josette súlyosan megbetegszik és haldoklik, egyedül ő marad mellette mindvégig. Egyik húga sikertelen házassága után hazakerül újból, egyik öccse börtönbe jut és az egyik házasságon kívül született unokatestvérével egyedül ő foglalkozik. Tarka egy család az övé!

Mindhaláig nagyon szorosan kötődik a kereszten szenvedő Krisztushoz

Élete derekán, 1853-ban rákos betegségbe esik, megműtik a kor fájdalmas terápiájával. Egyedüli segítsége a Szent Szűz, akit arra kér, hogy gyógyítsa meg és ha lehet, másképpen hordozhassa a keresztjét. 1854 december 8-án nagy vigasz számára a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának a kihirdetése. Attól kezdve mindhaláig nagyon szorosan kötődik a kereszten szenvedő Krisztushoz. Megjelennek rajta Krisztus sebhelyei, a szent stigmák, melyeket szeméremmel rejt el bárki elől. 1879 Nagyhetén, éppen Nagypénteken misztikus módon súlyosan megbetegszik, gyakorta kerül ekkor az eksztázis rendkívüli állapotába. Fájdalmai mind erősebbek, ő maga az Atya kezébe helyezi egész életét, mígnem 1879. június 27-én hazaérkezik. Aki csak ismerte, így érti az esetet: Meghalt a mi Szentünk.

                      

                                   

12 október 2019, 20:44