Keresés

Vatican News
Papa: a Agostiniani, superare scandali Chiesa tornando a Dio Papa: a Agostiniani, superare scandali Chiesa tornando a Dio  (ANSA)

Ferenc pápa a karmeliták nagykáptalanjához: A szemlélődés iskolája vagytok

„Hűség és spirituális hagyomány, a szemlélődés iskolája és lelki kísérés, gyengédség és imádság, továbbá langyosság és a világiasság kísértése, lelki szárazság és hétvégi szolidaritás, álmisztika és távolságvétel a Krisztus test sebeitől” témák szerepeltek Ferenc pápa beszédében, melyet szeptember 21-én délelőtt intézett a karmeliták nagykáptalanjához, aminek tagjait a Vatikánban fogadta.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán   

Ragaszkodjanak a hagyományukhoz és közben maradjanak nyitottak a jövő felé

Három pontból álló beszédében a pápa először a hűséget és a szemlélődést hangsúlyozta. Az egyház megbecsüli a szemlélődés iskoláját, amit a gazdag spirituális tapasztalatuk igazol. Ennek fontos része a magány és a kontempláció, mely a legjobb része a lelki életnek. Ragaszkodjanak a hagyományukhoz és közben maradjanak nyitottak a jövő felé.

A benső élet és a pusztai magány példája

A lelki kísérés és imádság szerepelt a pápa második gondolatában, mivel a Kármel rokon értelmű a benső élettel. Arra intette a karmelitákat, hogy ne fulladjanak bele az élet apró dolgaiba, hanem csak maradjanak az Istenben. Kerüljék a langyosságot és a nagyvilágiasságot, mely az egyház legnagyobb kísértése, főként a papok számára. Karmeliták nemzedékei tanították a benső élet példáját, ami a pápa szerint kilépés magunkból a másik felé. Az igazi próféta az egyházban a pusztából jön, mint a Lélekkel teli Illés, aki meghallotta Isten hangját a hajnali szellőben.

A gyengédség érzékenyebbé tesz az emberiség sötét éjszakái és drámái iránt

A gyengédség és együttérzés szópárosával fordult végül Ferenc pápa a karmelita szerzetesekhez és szerzetesnőkhöz. A szemlélődő embernek együttérző a szíve. Ámha a szeretet meggyengül, minden ízét veszti. Ha egy napon nincsenek már körülöttük beteg és éhező, elhagyott és megvetett emberek, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek körülöttük, csak éppen már nem veszik észre őket. Aki szereti az Istent, akkor őt a szegényekben kell keresnie. Végül Ferenc pápa a gyengédség forradalmára emlékeztette a karmelita nagykáptalan tagjait, mert a világnak ma erre van szüksége és mert a gyengédség érzékenyebbé tesz bennünket az emberiség sötét éjszakái és drámái iránt.    

A karmelita rend története

A Kármelita Rend, teljes nevén a Kármel-hegyi Miasszonyunk Rendje a 12. század végén született, amikor Kalábriai Bertold keresztes lovag a Szentföld Kármel-hegyén alapított közösséget, mely Illés próféta Isten-tapasztalata nyomán követte a jézusi utat. Előbb a jeruzsálemi pátriárka támogatta őket, majd III. Honoriusz pápa erősítette meg a rendet 1226-ban, éppen Szent Ferenc „tranzitusza” évében. A szaracénok állandó zaklatása miatt menekülniük kellett az iszlám térhódítás elől, előbb Ciprusra, majd onnét Európába költöztek, ahol Szicíliában, az itáliai félszigeten, Francia- és Spanyolországban telepedtek le. A rend történetében mélyreható változás a XVI. század második felében történt, amikor Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János megalapították a Sarutlan Kármelita Rendet. A karmelita rend néven az eredeti alapítást értjük, míg a reformált ágat sarutlannak hívja az egyházi nyelv, jóllehet ők is egy szerzetes családot alkotnak. 2015-ös adatok szerint a karmelita rend akkor világszerte 385 rendházban működött, összesen 2.027 rendtaggal, ebből 1.310 volt szerzetes pap.                           

   

21 szeptember 2019, 13:04