Pápai üzenet a 108. Nemzetközi Munkaügyi Konferenciára: a személy és a munka álljon a fejlődés középpontjában

Gedő Ágnes – Vatikán

Olyan személyekre és intézményekre van szükségünk, amelyek megvédik a dolgozók és a munka méltóságát, a föld jólétét, mely közös otthonunk. Az átfogó elemzést nyújtó pápai üzenet a munka és az összekapcsolt világ összefüggéseire mutat rá. Méltatja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tevékenységét, amelyet az ENSZ égisze alatt 1919-ben alapítottak azzal a céllal, hogy megvédje a munkavállalók alapvető munkaügyi és szociális jogait.

Munkanélküliség, kizsákmányolás, méltánytalan bérek

Milyen problémákkal kell szembenéznünk ma a munka világában? Ferenc pápa fölsorolja a munkanélküliséget, a kizsákmányolást, a rabszolgamunkát és a méltánytalan fizetést, amelyek sajnos továbbra is fönnállnak minden erőfeszítés ellenére, mellyel a békét és a társadalmi igazságosságot akarjuk építeni. A munka nemcsak a személy önmegvalósításának alapvető eleme, hanem a társadalmi fejlődésnek is. A munkát nem lehet pusztán eszköznek tekinteni a javak és szolgáltatások gyártószalagján, hanem elsőbbséget kell élveznie a termeléssel és a tőkével szemben is.

Gondoskodni a földről és a jövő nemzedékekről

A fenntartható fejlődés új irányvonalának a személyt és a munkát kell a középpontba állítania, figyelembe véve a munkaügyi és a környezeti problémákat is. A pápa üzenetében rámutat, hogy az átfogó fejlődésre adható választ egyes társadalmi mozgalmak és szakszervezetek a „három T” jegyében határozták meg. Ez a hármas a spanyol tierra – föld, techo – tető, és trabajo – munka szavak kezdőbetűjéből áll össze. Ezen a téren az igazságosság akkor valósul meg, ha alkalmazzák a föld javainak egyetemes rendeltetése alapelvét, ahol mindenki használhatja a föld javait, mert az az egész etikai-társadalmi rend alapkritériuma.

Nemzedékek közötti igazságosság

A jelenlegi problémákra segíthet választ adni egy másik „hármas T”, vagyis – magyarul - tradíció, idő és technológia. A negyedik ipari forradalom idejét éljük, amelyet gyors és kifinomult digitális technológia, robotika és mesterséges intelligencia jellemez. Ebben az összefüggésben a világnak olyan intézményekre van szüksége, mint amilyen az ENSZ Munkaügyi Világszervezete – szögezi le a pápa. Hozzájuk fordulva így ír: Ti képesek vagytok szembeszállni azzal az elterjedt mérgező mentalitással, amelyik nem törődik a társadalmi vagy környezeti pusztulással. Nem érdekli, mit vagy kit használnak és selejteznek le. Nem számít, hogy gyermekeket kényszerít munkára vagy éppen munkanélküliséget okoz-e a fiataloknak. A Szentatya üzenete végén arra buzdít, hogy hallgassák meg az ifjú generációkat, és az uralkodó szemléletet váltsa föl a gondoskodó magatartás, amelyet a föld és a jövő nemzedékek iránt vállalunk. A világ ugyanis, amit kaptunk, azokhoz tartozik, akik utánunk jönnek.

1919 óta működik a munkavállalók védelmében

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet nemzetközi munkaügyi normákat alkot. Meghatározza többek között a kényszermunka tilalmát, a munkavállalók szervezkedési szabadságát, a kollektív szerződés kötését. A következő területeket emeli ki hangsúlyosan: a munkaegészséggel- és biztonsággal kapcsolatos szabályozások erősítése, az egyenlő esélyek és bánásmód érvényesülésének előmozdítása, a társadalmi kirekesztés elleni harc, valamint a munkahelyen az emberi méltóság megőrzését szolgáló intézkedések érvényesülésének elősegítése. Támogatja a független munkavállalói és munkaadói szervezeteket, segítséget nyújt a munka világának különböző területein (képzés, munkajog, társadalombiztosítás stb.).

Az 1919-ben alakult szervezetnek Magyarország 1922 óta tagja. Közép- és Kelet-Európai Tanácsadó Irodáját Budapesten létesítették, működését 1993-ban kezdte meg. (Forrás: Wikipédia)