Vatican News
A konferencia helyszíne: a vatikáni IV. Piusz-ház A konferencia helyszíne: a vatikáni IV. Piusz-ház 

Ferenc pápa a pánamerikai bírákhoz: társadalmi igazságosság és emberi méltóság a középpontban

A Szentatya kedden délután beszédet intézett a pánamerikai bírák csúcstalálkozójának résztvevőihez, akik a társadalmi jogokról és a ferences doktrínáról tanácskoztak a Vatikánban. Értékalapú, az igazságosságot és az emberi személy méltóságát szem előtt tartó jogrendszert építsenek ki – buzdított a pápa.

Gedő Ágnes / Cecilia Seppia – Vatikán

A vatikáni kertekben található IV. Piusz-ház adott otthont a találkozónak, amelyen mintegy száz bíró, ügyész, konzulens, ügyvéd, valamint az esemény szervezőjeként a Pápai Tudományos Akadémia tagjai vettek részt. Tavaly Buenos Airesben tanácskoztak a pánamerikai törvényi képviselők. Ferenc pápa beszédének két fő gondolata a társadalmi igazságosság és a közjó voltak, amelyek gátat szabhatnak a kirekesztés és az egyenlőtlenség jelenségének, ami még mindig túl sok embert érint a föld minden pontján.

Az igazságtalanság erőszakot szül

A Szentatya figyelmeztetett, hogy nem elegendőek az egyéni, önkéntes megmozdulások, hanem olyan vezetésre van szükség, amelyik minden szinten bevon mindenkit az igazság szolgálatára. A törvénykezés és a normatívák virágzása mellett sajnálatos módon romlott az emberek joggyakorlása, illetve erősödött az egyenlőtlenség mintegy természetes tudomásulvétele. Az igazságtalanság, valamint a kézzel fogható, konkrét lehetőségek hiánya csöndes erőszakot generál. Mialatt a jólét csak keveseknek adatik meg, testvéreink ezrei, köztük gyermekek is a szemünk láttára maradnak tető nélkül, mígnem elegánsan rájuk illesztjük a hajléktalan jelzőt. Úgy látszik, hogy az alkotmányos biztosítékok és a nemzetközi egyezmények nem egyetemes érvényűek, és ez elfogadhatatlan – szögezi le a pápa. A „honosított” társadalmi igazságtalanság láthatatlan marad, és csak akkor eszmélünk, amikor az utcán egyesek hangoskodnak. Őket pedig hamar veszélyes vagy zavaró tényezőként tüntetik föl. A jelenség mögött húzódó számos halogatás és mulasztás sem kerül felszínre. A pápa szerint ezért ez az egyik legnagyobb akadálya a társadalmi megegyezésnek, ami gyengíti a demokratikus rendszert.

Nincs demokrácia ott, ahol az emberek éheznek

A Szentatya ezután emlékeztetett Evangelii gaudium – kezdetű apostoli buzdítására, illetve Laudato si’ – kezdetű enciklikájára, továbbá a bolíviai Santa Cruz de la Sierrában, a népi mozgalmak találkozóján mondott beszédére. Ezekből kirajzolódik az egyenlőtlenség leszámolására irányuló törekvés. A politikai-gazdasági rendszer egészséges fejlődéséhez garantálni kell, hogy a demokrácia ne pusztán névleges legyen, hanem konkrétan őrködjön az állampolgárok méltóságán. Érvényesüljön benne a közjó logikája, a szolidaritás és a szegények fölkarolása. Ez erőfeszítéseket kíván a vezetőktől és a törvényhozóktól is, mert így csökkenthető a jogi elismerés és a joggyakorlat között húzódó szakadék. A pápa hozzátette: Nem létezik demokrácia ott, ahol az emberek éheznek. Nincs fejlődés ott, ahol szegénység van, és nem lehet igazságosság ott, ahol egyenlőtlenség van.

A társadalmi jogokat működtetni kell

Sürgősen új utakat kell keresni, hogy a törvény előtti egyenlőség ne ferdüljön el az igazságtalanság irányába. Egy virtualizált és széttöredezett világban a társadalmi jogok nem maradhatnak meg a buzdítások vagy felhívások szintjén, hanem iránytűként kell, hogy mutassák az utat. Ne maradjunk tétlenek a konfliktusok láttán, mondjunk nemet arra a politikára, mely mossa kezeit, és arra is, hogy saját elégedetlenségünket rávetítsük az intézményekre. Ezzel szemben konkrétan működtetni kell a társadalmi jogokat – figyelmeztetett a pápa. Olyan törvénykezésre van szükség, amelyik elismeri az emberi személy méltóságát, nem keres jogi kiskapukat, melyek megfosztják az egyéneket és családokat a jólétükhöz és fejlődésükhöz nélkülözhetetlen garanciáktól. Ezek a szakadékok korrupciót gerjesztenek, aminek elsőszámú áldozatai a szegények és a környezet.

Jogi képzelőerővel gondolják át az intézményeket

Ferenc pápa arra bátorította tehát a pánamerikai törvényi képviselőket, hogy vessék latba minden jogi képzelőerejüket, gondolják újra az intézményeket, hogy választ adhassanak az új társadalmi kihívásokra. Ismerjék meg a népet és legyenek tisztában nehézségeikkel, mert így tudják megfelelően kezelni az őket érintő igazságtalanságokat. Soha ne feledjük, hogy a népi szektorok elsősorban nem problémát jelentenek, hanem közösségeink és nemzeteink arculatának szerves részét alkotják. Minden joguk megvan ahhoz, hogy részt vegyenek az inkluzív megoldások keresésében és kidolgozásában. A politikának és az intézményeknek pedig jó gyakorlatokkal kell a személyes és közösségi kezdeményezéseket segítenie.

Megfontolás, párbeszéd, találkozás

A pápa kitért még a fiatalok védelmére, akiket megfelelő képzésben kell részesíteni, hogy a társadalom főszereplőivé válhassanak. Aggodalommal szólt a jogi eljárások helytelen használatáról és az igazságszolgáltatás tipizálásáról, melyek a társadalmi jogok megsértéséhez vezetnek. Egyes bíráknak a rágalmazás és az elnyomás falaival is szembe kell nézniük. Ferenc pápa ennek kapcsán dicsérte a pánamerikai bírák állandó tanácsának társadalmi jogi képzését. „Társadalmi költőknek” nevezte őket, akik ne féljenek előmozdítani az értékalapú, igazságosságra és az emberi személy méltóságára épülő jogrendszert, szemben mindenféle érdekkel vagy mentséggel. A valódi bölcsességet nem adathalmozással vagy esetek iktatásával érjük el, hanem a megfontolás, a párbeszéd és az emberi találkozások révén, a felnőtt és egészséges eszmecsere útján, ami mindenkit épít. Beszéde végén Ferenc pápa aláírt egy fontos dokumentumot a társadalmi jogok védelméről.

05 június 2019, 12:56