Bulgária, a helyi ortodox és katolikus egyház története dióhéjban
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Első bolgár állam 632 - 1018
A mai Bulgária területét nagyjából kétezer éve először a Római, majd a Bizánci Birodalom hódította meg. A népvándorlás során gótok és a hunok is átvonultak rajta. Később szláv törzsek érkeztek olyan nagy számban, hogy többségi lakossággá váltak a történelem során, ami nyelvükben és vallásukban is meghatározó lett. Az első bolgár államot 632-től 1018-ig számítják. Elfoglalták Bizánctól a bolgár földeket. Államot szerveztek, amely néhány nemzedék alatt szláv nyelvű és keresztény lett. Ez az állam betagolódott a korabeli keresztény, feudális Európába.
Bizánci uralom 1018–1185
A 11. század elején Bizánc meghódította a korai bolgár államot, bár katonai győzelme ellenére kénytelen volt elismerni az önálló bolgár ortodox egyház létét. A kereszteshadjáratok szárazföldi útja erre vezetett, ami végül Bulgáriát függetlenné tette Bizánctól. 1185-től 1396-ig számítják a második bolgár állam létét, ami kétszáz éven át virágzott mindaddig, amíg az Anatóliából érkező oszmán törökök fokozatosan elfoglalták, még Bizánc végleges eleste, vagyis 1453 előtt.
Török uralom 1396–1878
A török uralom a legnagyobb csapás a bolgár nép életében. Közel ötszáz éven át, 1396-tól 1878-ig a muzulmánok uralkodtak a bolgárok felett, akik a tragikusan hosszú elnyomatás ellenére is meg tudták őrizni saját nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben döntő szerepet játszott a helyi ortodox egyház, főként nagytekintélyű kolostorhálózata révén.
Bolgár Cárság 1878-tól
Bulgária felszabadulását döntően befolyásolta, hogy az oroszok vereséget mértek a törökökre és így létrejött a Bolgár Cárság meglehetősen bizonytalan államalakulata, bizonytalan határokkal. Csak a második világháború hozta meg a területi stabilitást, ám ennek ára az erőskezű, Moszkva-barát kommunizmus volt.
A bolgár nép hagyományosan ortodox keresztény
A bolgár nép hagyományosan ortodox keresztény, melynek életét az ortodox szerzetesek határozták meg. Ebben az Athosz hegyi görög ortodox kolostor földrajzi közelsége is nagy szerepet játszott. A jelenlegi bolgár alkotmány az ortodox hitet „hagyományos vallásnak” nevezi, mely a bolgár identitás legfőbb jegye. A katolikusok száma mintegy 70 ezer. A török uralom során az 1600-as években Boszniából érkezett ferences misszionáriusok működhettek, akik hatására az ortodox keresztények egy kisebb része a katolikus egyházba lépett. Az átmeneti időszakban az 1800-as évek közepén, néhány ortodox püspök Bizánctól távolságot véve a római egyház soraiba vitt ortodox bolgárokat. A bolgár katolikusok a 19. századi nemzeti ébredés időszakában éppolyan hazafias szerepet játszottak, mint ortodox testvéreik.
Angelo Roncalli, a későbbi XXIII. János pápa döntő szerepe
A bolgár helyi katolikus egyház megszervezésében döntő esemény Angelo Roncalli, a későbbi XXIII. János pápa szerepe, aki 1925-ben apostoli vizitátorként járta be Bulgáriát, majd 1931 és 34 között apostoli delegátusként szolgált bolgár földön. Hatalmas empátiával ölelte magához az egész bolgár népet, és nemcsak a bolgár katolikusokat. 1934 Karácsonyán így hangzott a búcsúprédikációja: „Mostantól kezdve mindig emlékezni fogok Bulgáriára. Bárhová is kerülök a világban, ha az ablakom előtt egy rászoruló bolgárt látok, az ablakomba égő gyertyát állítok és ezzel jelzem, hogy csak kopogtassatok, kopogtassatok! Nem kérdezem, hogy a belépő ortodox-e vagy katolikus”.
