Ferenc pápa beszéde a román elnökhöz és az állami hatóságokhoz: a katolikus egyház a közjót kívánja szolgálni

Gedő Ágnes – Vatikán

A bukaresti elnök palotában Klaus Werner Johannis és felesége fogadták pénteken dél körül a pápát, aki előbb az államelnökkel, majd a román államfővel folyatott magánmegbeszélést, végül pedig beszédet mondott a hatóságok és a diplomáciai testület előtt.

Választ adni a kivándorlás problémájára

Ferenc pápa beszédében köszöntötte az állami méltóságokat, Dániel ortodox pátriárkát, akit testvérének nevezett, és a katolikus híveket. Örömének adott hangot, amiért húsz évvel előde, Szent II. János Pál látogatása után eljöhetett Romániába. Időközben az ország az Európai Unió tagja lett, s a diktatúra vége óta eltelt harminc évben számos változáson ment keresztül. A demokratizálódás folyamata, a civil, társadalmi és tudományos életben elért eredmények mellett ugyanakkor gondokkal is szembe kell nézniük. Első helyen említette a pápa a kivándorlást, a falvak elnéptelenedését, amely milliókat érint Romániában. Elismerő szavakkal szólt azokról, akik külföldön megszerzett jövedelmükkel támogatják az otthon maradtakat. A kulturális és spirituális meggyengülést eredményező kivándorlás jelensége megfelelő politikai válaszokat sürget, összefogást a közjó érdekében.

A katolikus egyház a harmónia, az egység jeleként szolgál

Inkluzív társadalmat kell építeni, amelyben mindenki részt vesz, ahol odafigyelnek a gyengébbekre. A fenntartható, harmonikus fejlődéshez azonban nem elegendőek a gazdasági elméletek, a technikai és szakmai felkészültség. A nép lelkét is fejleszteni kell – mutatott rá a pápa. A keresztény egyházak ösztönözhetik az emberi méltóságra épülő politikai és szociális tevékenységet, egymás között pedig a valódi barátságot és együttműködést. A katolikus egyház ebbe illeszkedve szeretne hozzájárulni a társadalom építéséhez; a harmónia, az egység jeleként szolgálni az emberi méltóságot és a közjót. Együtt kíván működni az állami hatóságokkal, a többi egyházzal és minden jóakaratú emberrel az egész közösség szolgálatára. A katolikus egyház nem kívülálló Romániában, hanem aktív részvevője a nemzeti szellemnek. Erről tanúskodik, hogy hívei is alakítják a nemzet sorsát, az átfogó nevelési struktúrák megteremtését és fejlesztését, és más olyan segítő formákat, amelyek egy modern állam sajátjai. Ezért hozzá kíván járulni a romániai társadalom, a civil és spirituális élet építéséhez. Ferenc pápa beszéde végén bőséget és békét kívánt Romániának, és isteni áldásért fohászkodott valamennyi lakója számára.

Johannis elnök: Románia példamutatóan biztosítja a kisebbségek és a felekezetek jogait

A Szentatyát köszöntő beszédében Iohannis elnök örömének adott hangot, amiért a pápa néhány napig Szent András apostol, Románia védőszentjének földjén tartózkodik, akit Bukarestben, Jászvásáron, Csíksomlyón és Balázsfalván nagy szeretettel fogadnak majd. Összefoglalta az elmúlt húsz év eseményeit, a II. János Pál pápa látogatása óta elért eredményeket, különös tekintettel az EU-csatlakozásra és a jelenlegi soros román elnökségre. Úgy fogalmazott: A totalitarizmus tragikus tapasztalata után Romániában ma mindenki félelem és akadály nélkül dicsőítheti az Urat románul, vagy a nemzeti kisebbségek bármelyik nyelvén. Az elnök méltatta a Románia és Szentszék között fennálló jó kapcsolatokat, amelyeket 1920-ban létesítettek. Európának ma a békés együttélés, a kisebbség és többség, a kultúrák közötti párbeszéd modelljeire van szüksége, amely a tolerancia és a kölcsönös tisztelet megerősítését szolgálja. Románia példamutatóan biztosította és biztosítja jelenleg is a területén élő 20 történelmi nemzeti kisebbség jogait – jelentette ki Johannis elnök. Ehhez hasonló módon, a többségében ortodox vallású országban az állam vallásszabadságot biztosít minden felekezetnek, akik között mély és kölcsönös tiszteletre alapuló párbeszéd folyik – fogalmazott a román államelnök.