Sandri bíboros látogatása Prágában a cseh, szlovák és ukrán keleti katolikus híveknél

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán                  

Jelentős számú ukrajnai görög-katolikus hívő érkezett az országba 

A Cseh Köztársaságban működő keleti-katolikus exarchátust Szent II. János Pál pápa állította fel 1993-ban. Azóta a közösség összetétele jelentősen megváltozott, mert az eredeti cseh és szlovák görög-katolikus híveken túl, főként az utóbbi évtized során nagyszámú ukrán vendégmunkás érkezett Csehországba, akik közül a keleti-katolikus rítusúak lelkipásztori ellátása és az ehhez szükséges templomok és közösségi helyek biztosítása megfelelő megoldást igényel. Mintegy húszezer görög-katolikus hívő alkotja a csehországi exarchátust, akik 19 parókián és 36 lelkipásztori centrumban működnek, melyek egy része a saját tulajdonukban van, míg másik részét szeretnék átvenni a helyi katolikus egyháztól.

Megváltozott társadalmi körülmények közepette

Sandri bíboros és a vendéglátó Zdenek Wasserbauer prágai vikárius püspök fogadták az érsekség egyik tanácstermében a görög-katolikus közösségek képviselőt. Sandri bíboros nyitó előadásában rámutatott azokra a jelentős társadalmi változásokra, melyek ismerete nélkülözhetetlen a helyes lelkipásztori tervek és döntések meghozatalához. A társadalom egyfelől máig hordozza az ateista kommunizmus káros örökségét, melyhez újabb kihívásként társul a nyugati típusú szekularizált világ és az erős fogyasztói szemlélet Csehországban. Ebben az összefüggésben kell az exarchátus vezetőinek olyan átfogó tervet kidolgozniuk, mely miközben válaszol a kihívásokra, egyúttal pedig gondoskodik a keleti rítusú katolikus szláv közösség hitbéli és kulturális önazonosságáról.   

Tisztelgés  a múlt tanúságtevői előtt

A tanácskozás tagjai Sandri bíborossal és Charles Daniel Balvo prágai nuncius érsekkel az élen meglátogatták a híres Szent Vitus székesegyházat, ahol imádkoztak a város érsekeinek a sírjai előtt, köztük a számukra ismerős Tomasek és Vlk bíborosok és a vértanú sorsú Beran kardinális előtt, akinek földi maradványait a közelmúltban hozták haza ünnepélyesen Rómából. Beran bíborost „hűséges tanúnak” nevezte a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa és akinek boldoggáavatási ügyét az egyházmegyei eljárás befejezése után átadták a Vatikánban a Szenttévatási Kongregációnak.

Beran bíboros, a „hűséges tanú”

Beran bíborost – alighogy kiszabadult a nácik dachaui börtönéből –, 1946-ban XII. Piusz pápa Prága érsekévé nevezte ki az akkori Csehszlovákiában, majd amikor a kommunista rendszer egyháznyomorgató politikája ellen többszörösen és erélyesen felemelte a hangját, száműzték a fővárosból és éveken át tartó házi őrizetbe helyezték, ahol gyakorlatilag teljesen megfosztották szabadságától és jogai gyakorlásától. Minthogy nem volt hajlandó megalkudni, börtönbe zárták. Amikor 1961 júniusában papszentelése 50. évfordulójára Szent XXIII. János pápa levélben köszöntötte, a csehszlovák államhatóság a pápai levelet visszaküldte a feladónak „vissza a feladónak” jeligével. A mindvégig hűséges és éppen ezért kényelmetlen főpapot végül hosszas vatikáni-prágai tárgyalások után 1965-ben kiengedték az országból. Rómában Szent VI. Pál pápa kitüntető szeretettel fogadta és azonnal bíborossá avatta. Beran bíboros 80 éves korában Rómában hunyt el súlyos tüdőbetegségben, testét a vatikáni Szent Péter bazilika grottáiban helyezték  nyugalomra és onnét került tavaly, 2018. április 20-án hazai földbe, a Szent Vitus székesegyház kriptájába.   

Ima Szent Ludmilla sírja előtt, aki a szláv népek első női szentje    

A csehországi keleti rítusú szláv katolikusok a székesegyházban imádságos tisztelettel álltak meg Szent Ludmilla sírja előtt, aki a szláv népek első női szentje. A küldöttség a katedrálisban tett látogatás után a város karmelita templomában őrzött prágai Kis Jézus szobrát tekintette meg, mely szerte a világon napjainkban is nagyon népszerű. Vasárnap délelőtt a prágai Szentháromság templomban tartottak isteni liturgiát, melynek kezdetén Sandri bíboros köszöntötte az egybegyűlt görögkatolikus híveket. Arra buzdította őket, hogy tartsanak ki a hitükben, nyújtsanak példát az életükkel és tegyenek hiteles tanúságot Jézus megváltói szeretetéről. A Szentháromság templomot egyébként használatra kölcsönadták az exarchátusnak, melynek székhelye a Szent Kelemen templom és a hozzá kapcsolódó Klementinum közösségi ház.