2019.04.18 Santa Messa del Crisma 2019.04.18 Santa Messa del Crisma 

Önmagunkat szétosztva kenjük fel Isten népét – Ferenc pápa krizmaszentelési miséje

Nagycsütörtök délelőtt tíz órakor mutatta Ferenc pápa a krizmaszentelési misét a Szent Péter bazilikában egyházmegyéje papsága jelenlétében. Ez a szentmise különleges alkalom a papság számára, hogy püspökük köré gyűlve együtt újítsák meg szentelési fogadalmaikat és hűségüket lelkipásztori szolgálatuk iránt. Ferenc pápa a szentmise során megszentelte az olajokat: a keresztelendők olaját, a bérmálás és papszentelés kenetét és a betegek erősítő olaját. Homíliájában a Krisztus-követés három kegyelmi mozzanatáról elmélkedett: a követés, a rácsodálkozás és a megkülönböztetés kegyelméről.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán       

Jézus soha nem vesztette el a közvetlen kapcsolatot a néppel

Jézus názáreti zsinagógában mondott beszéde önmagára alkalmazza Izajás próféta szavait, a nép pedig rászegezett szemmel figyel. Ebből a képből indult ki Ferenc pápa homíliájában. Az Egyház mindig Jézusra, a Felkentre szegezi tekintetét, hallgat a Szavára. Jézus pedig soha nem vesztette el a közvetlen kapcsolatot a néppel, mindig közel maradt hozzájuk egész nyilvános működése során, kezdve az idős álmodozók, Hanna és Simeon templomi látogatásától, egészen a keresztig menően, amikor mindeneket magához vonzott, köztük Veronikát, Cirenei Simont, a latrokat, a századost. Az őt körülvevő és követő sok ember, a tömeg nem személytelen, névtelen és közömbös csoport, hanem olyan sereglet, mely a Jézussal való találkozás során átalakul. Átformálódik, mert Jézus a közvetlen kapcsolat során a követés, a rácsodálkozás és a megkülönböztetés kegyelmét nyújtja nekik.

A követés kegyelme

Az evangélista leírása szerint a tömeg keresi, követi Jézust, körülötte tolong, körülveszi, hogy hallgassa és lássa őt. A népnek ez a Jézus követése túllép minden számítgatáson, feltétel nélküli, tele van szeretettel. Ez a követés szemben áll az apostolok nyomorúságával, mely a kenyérszaporításkor el akarja bocsátani a tömeget. A pápa ebben a mozzanatban látja a klerikalizmus kezdetét, melyet azzal a paranccsal zúz szét, hogy ők adjanak enni a tömegnek. (vö Mk 6,37).

A rácsodálkozás kegyelme

A rácsodálkozás örömteli kegyelmét akkor kapja meg a tömeg, amikor követi Jézust. Elcsodálkozik a csodáin, de leginkább a Személyén, hiszen szívesen köszöntötték őt az út során, áldását kérték tőle, mint az az asszony, aki áldottnak mondja az Anyját. Az Úr a maga részéről csodálta a nép hitét, örvendett neki és nem mulasztott el alkalmat, hogy ezt szóvá tegye – hangsúlyozta a pápa.

A megkülönböztetés kegyelme

A Jézustól kapott harmadik kegyelem a megkülönböztetés képessége. Amikor megtudja, hogy Jézus merre ment, a tömeg utána indul, követi őt. Elcsodálkozik a tanításán, mert ő tekintéllyel tanít. Krisztus, Isten testben eljött Igéje a népben a megkülönböztetés karizmáját szítja föl. Ez a megkülönböztetés azonban nem a vitás kérdések specialistáinak a megkülönböztetése. Az írástudókkal folytatott vitáiban a tömeg Jézus tekintélyét ismeri föl, mert tanításának ereje a szívbe hatol és még a gonosz lelkek is engedelmeskednek neki. Azokat pedig, akik álnok párbeszédet kezdenek vele, egyszerűen szó nélkül hagyja.  

A tömeg evangéliumi szemlélete

Ferenc pápa Lukács evangéliumából megnevezte az Úr kenetének „kedvezményezett címzettjeit”. Ők a szegények, a bebörtönzöttek, a vakok és az elnyomottak. Általánosságban szerepelnek először, ám az Úr életében egyre inkább konkrét arcot öltenek, és konkrét nevet viselnek. A „magában foglaló kedvezményben részesítés” révén egyes személyek és csoportok a Lélek akciója révén kegyelmet és karizmát nyernek, mindenki javára. Ferenc pápa ezek után sorra elemezte a kedvezményezettek csoportját, akik az említett szegények, bebörtönzöttek, vakok és elnyomottak.

A szegény özvegyasszony két kezével fölkeni az alamizsnáját

A szegények a meghajlottak, olyanok, mint a koldusok, akik hajlongva kéregetnek – értelmezte őket a pápa. De a kétfilléres szegény özvegyasszony is közéjük tartozik, sőt két kezével fölkeni az alamizsnáját, melyet nem vesz észre más, csak Jézus. Vele az Úr teljességre viszi a szegényeknek hirdetett evangéliumi misszióját. Az sem számít, hogy maga a szegény asszony erről mit sem tud, hogy bekerül az evangéliumba.

A vak Bartimeusnak gyógyulása után van szeme arra, hogy kövesse Jézust

A vakok az evangélium legrokonszenvesebb arcait mutatják, mint Bartimeus, aki visszanyeri a látását és ettől kezdve van szeme arra, hogy kövesse Jézust. Íme, a tekintet fölkenése! Szemeinknek Jézus tudja megadni azt a csillogást, melyre csak az ingyenes szeretet képes és amit napról napra elrabolnak tőlünk az érdekes vagy éppen banális képek, amivel teli van a mai világ.

Az irgalmas szamaritánus a megrázkódtatás helyeire, a sebekre önti rá az irgalom olaját

Az elnyomottak megnevezésénél Lukács a görög trauma szót használja, mely valamilyen megrázkódtatást jelent. Ennek bemutatására elegendő felidézni az irgalmas szamaritánus történetét, hiszen a megrázkódtatás helyeire, a sebekre önti rá az irgalom olaját. Íme, Krisztus teste sebeinek a felkenése!

A modern rabszolgaságtól csak a saját kultúránk kenete óv meg 

Az utolsó csoport a háborús foglyoké, akiket lándzsaheggyel vezetnek a börtönbe. Jézus is használja ezt a szót, amikor Jeruzsálem, szeretett városa lakosainak száműzetéséről beszél. Ma a lándzsahegyek alatt az ideológiai gyarmatosítás finomabb eszközei értendők – pontosított a pápa. Ettől a modern rabszolgaságtól csak a saját kultúránk kenete óv meg, melyet a munka és őseink művészete teremtett meg egykor. Végül Ferenc pápa arra intette egyházmegyéje papjait, hogy ehhez a tömeghez kaptak ők küldetést, aminek a felkenéséhez önmagukat kell szétosztani.          

18 április 2019, 16:21