Keresés

Vatican News
Ferenc pápa válaszol az újságíróknak Marokkóból hazatérőben Ferenc pápa válaszol az újságíróknak Marokkóból hazatérőben  (Andrea Tornielli)

Ferenc pápa sajtókonferenciája Marokkóból visszatérőben: párbeszéd az iszlámmal, a migránsok emberi jogai, lelkiismereti szabadság

Március 31-én, kétnapos marokkói látogatásáról visszatérőben Ferenc pápa válaszolt a kíséretében utazó újságírók kérdéseire. Kiemelt témái a beszélgetésnek: a muzulmánokkal való párbeszéd, Jeruzsálem szent jellegének megőrzése, hidak és nem falak építése a migránsokkal kapcsolatban, visszaélések az egyházban.

Gedő Ágnes – Vatikán

A gyümölcs később érik be, a párbeszédet kell előrevinni

Bő fél óra állt rendelkezésre a sajtótájékoztatóra, amelynek első kérdését a szokáshoz híven a vendéglátó ország tudósítója tette föl. A marokkói újságíró a pápalátogatás várható gyümölcseiről érdeklődött, a béke és a kultúrák közötti párbeszéd összefüggésében. Ferenc pápa úgy fogalmazott: egyelőre a virágok látszanak, a gyümölcs majd később érik be. A béke, az egység és a testvériség szívének kedves témák, amelyek kiemelten előkerültek mostani, marokkói, és ezt megelőző, Abu-Dzabiban tett látogatása során. A muzulmánokkal aláírt közös nyilatkozat megpecsételi ezt a testvériséget, ami mentén ki kell tartanunk. Igaz, hogy vannak még nehézségek, ellenálló csoportok. Ugyanakkor sajnos minden vallásban létezik egy integralista szárny, amelyik nem akar előrehaladni és ragaszkodik a múlt keserű emlékeihez, inkább háborút keres és félelmet kelt. Márpedig a párbeszéd az előre vivő út, ezért hidakat kell építenünk, nem pedig falakat emelni. Aki falakat épít, az börtönbe zárja saját magát – fejtette ki a pápa.

A konkrétumok között említette a Szentatya a felhívást, amit a marokkói királlyal közösen tettek Jeruzsálemért, hogy az mindhárom egyistenhívő vallás számára szent város maradhasson.

Vallásszabadság, lelkiismereti szabadság

A vallásszabadsággal kapcsolatban a La Croix francia katolikus lap kérdezte a pápát. Marokkóban és más muzulmán országokban a keresztény hitre térő muzulmánok a börtönt vagy a halálbüntetést kockáztatják. Nem aggódik értük a Szentatya? Ferenc pápa erre így válaszolt: Marokkóban vallásszabadság van, az emberek szabadon gyakorolhatják vallásukat és eldönthetik, milyen valláshoz tartozzanak. A szabadság természetéhez tartozik a fejlődés – mint ahogy ez a katolikus egyház történetében is így volt. Példaként említette a halálbüntetés kérdését, amit nemrég töröltek ki a katezizmusból. 300 évvel ezelőtt még élve elégették az eretnekeket. Az egyház azóta növekedett az erkölcsi lelkiismeretben. A muzulmánokkal is hasonló a helyzet. Egyes országok nyitottabbak, másoknak több időre van szükségük a fejlődéshez. De ami a pápa számára gondot jelent, az a keresztények lelkiismereti szabadságjogának megnyirbálása. Egyes országokban nem engedélyezik az orvosoknak, hogy lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadják például az eutanázia végrehajtását. Ne a muzulmánokat vádoljuk, hanem inkább azokat a keresztény országokat, ahol ez megtörténik. Van miért szégyenkeznünk.

Barbarin bíboros és a lemondás

Szintén a francia újságíró kérdezett rá a Philippe Barbarin bíboros visszavonulása kapcsán kialakult nehéz helyzet lehetséges megoldására. A pápa elmondta: a bíboros az egyház embereként beadta a lemondását, amit azonban ő erkölcsileg nem fogadhatott el. A világon bevett joggyakorlat ugyanis fenntartja az ártatlanság vélelmét, ezért amíg folyamatban van az eljárás, nem szabad ítélkezni. Fennáll ugyanis a veszély, hogy a média elítél valakit, akiről utóbb kiderül, hogy ártatlan. Barbarin bíboros tisztességes volt, mert azt mondta: Visszavonulok, önkéntes eltávozást kérek és átadom az érsekség vezetését a vikáriushelyettesnek, amíg a bíróság meghozza a végső ítéletet.

Falak és migráció, emberi jogok

A spanyol újságírónő a migrációs jelenségről kérdezte a pápát. A fizikai akadályok nem oldják meg a problémát, ugyanakkor Spanyolország szögesdrótkerítést épített Marokkóban, ami megsebesíti azokat, akik át akarnak jutni rajta. Trump elnök a napokban bejelentette, hogy teljesen le akarja zárni a határokat, és föl akarja függeszteni a három közép-amerikai országnak szánt segélyeket. Mit üzen a pápa ezeknek a politikusoknak, akik e döntéseket védik? Erre a Szentatya megismételte: a falépítők, legyenek azok drótkerítések vagy téglafalak, bebörtönzik saját magukat. A történelem majd megítéli ezt. A szögesdrótkerítés megríkatta a pápát, mert nem képes fölfogni ekkora kegyetlenséget. Nem fér a fejébe és a szívébe, hogy emberek megfulladnak a Földközi-tengerben. Így nem lehet megoldani a bevándorlás súlyos problémáját. Megérti a kormányok nehéz helyzetét, de akkor is emberi módon kell a kérdést kezelni. Ferenc pápa látott egy videófelvételt azokról a menekültekről, akiket visszaküldenek és az embercsempészek nem hivatalos börtönbe zárnak. A nőket és a gyerekeket eladják, a férfiak maradnak. Hihetetlen, milyen kínzásokat kell átélniük. És akkor mi nem fogadjuk be őket? Az Európai Unió humánus. A pápa idézte a görög miniszterelnököt, Aléxisz Cíprászt, aki ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az emberi jogok előbbre valók az egyezményeknél. Ez a mondata Nobel-díjat érdemelne – fűzte hozzá a Szentatya.

A félelem a diktatúrák eszköze

A német újságíró továbbvitte a gondolatot, és megállapította: noha Ferenc pápa évek óta küzd a migránsok védelméért és segítéséért, az európai politika éppen ellenkező irányba tart, tükrözve a választók véleményét, akik közül sok a katolikus. A pápa szerint ez azért van, mert a politikusok populista retorikája félelmet kelt. A félelem pedig a diktatúrák kezdete. Ez történt Hitler hatalomra kerülésekor is. Tanulnunk kell a történelemből, a félelemkeltés kegyetlenséget, bezárkózást és sterilitást is jelent. A pápa Európa demográfiai helyzetére utalt. Olaszországban is negatív a tendencia. Hiányzik a történelmi emlékezet: Európát a migráció hozta létre és ez adja gazdagságát. Sok európai országból is kivándoroltak annak idején, például a világháborúkat követően Amerikába. Bergoglio pápa édesapját is a háború után fogadták be Argentínába. Ne legyünk hálátlanok most, amikor nálunk kopogtatnak segítségért. Ha Európa olyan nagylelkűen ad el fegyvereket Jemennek, amivel gyermekeket gyilkolnak le, akkor hogyan lesz következetes? Ha Európa anya akar lenni és nem nagymama, akkor be kell fektetnie, segítenie kell a nevelésben ahelyett, hogy erővel akarná megállítani a kivándorlást. A svéd minta követendő a befogadás és az integrálás terén.

Kiskorúak védelme

 Ferenc pápa gyakran beszél az ördög működéséről, ahogy ezt a kiskorúak védelmében rendezett vatikáni csúcstalálkozón is tette. Hogyan lehet feltartóztatni az ördög működését, különösen a pedofília-botrányokkal kapcsolatban? – kérdezett végül az olasz katolikus televízió (TV2000) munkatársa. A pápa elmondta: a gonosz misztériuma nélkül egy ponton túl nem lehet magyarázatot adni a virtuális pedopornográfia jelenségére. Hogy lehetséges az, hogy ha valaki kiskorúak elleni abúzust akar élőben látni, az az interneten keresztül megteheti? A hatóságok nem tehetnek semmit? Az egyház mindent el fog követni ennek a súlyos jelenségnek a felszámolására. Erről szólt a vatikáni csúcstalálkozó. A pápa a sajtó figyelmébe ajánlott két publikációt: az egyik Gianni Valente írása a donatizmus veszélyeiről. A másik pedig a Civiltà Cattolica jezsuita folyóiratban jelent meg, Bergoglio egy 1987-es írása kapcsán. Az egyház nem kongregáció jellegű, hanem katolikus, ahol a püspöknek és a pápának kell kézbe vennie a dolgokat, mint lelkipásztornak. Ez pedig fegyelmi intézkedéseket, de bűnbánatot, imádságot, önvádat is jelent.

01 április 2019, 15:01