MOROCCO-VATICAN-POPE-RELIGION MOROCCO-VATICAN-POPE-RELIGION 

Ferenc pápa a papsághoz, szerzetesekhez: Az egyház a párbeszéd élő szentsége

Vasárnap délelőtt fél tizenegykor Ferenc pápa a marokkói Szent Péter székesegyházban találkozott a helyi katolikus egyház papságával és szerzeteseivel, illetve a marokkói keresztény felekezetek képviselőivel, ami által a találkozó ökumenikus jelleget öltött. Beszédében a párbeszéd jelentőségét hangsúlyozta, mely nem a számok nagyságán alapul, hanem az élő tanúságtételen.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Küldetésetek egy misszió, melynek alapja a boldogmondások kovásza

Ferenc pápa a Szent Péter székesegyházban találkozott a helyi katolikus egyház papságával, női és férfi szerzeteseivel, továbbá a Marokkóban működő keresztény felekezetek képviselőivel. Beszéde kezdetén utalt a „keresztények csekély számú marokkói jelenlétére”, majd a továbbiakban ennek az evangéliumi értelemét kereste Jézus hasonlatai segítségével. „Az én szememben ez nem probléma, még ha el is ismerem, hogy ez nehéz lehet néhányak számára” – mondta. A pápa Jézus tanításából azt a képet elevenítette fel, amely Isten Országát írja le és ez a kép a kovász. „Titeket nem azért küldtek ide, hogy nagyszámúak legyetek. Küldetésetek egy misszió, melynek alapja a boldogmondások kovásza”. 

A misszió nem prozelitizmuson keresztül halad, mert a keresztény lét találkozás                                       

Ezt a „küldetést nem a számok és nem is az elfoglalt terek jelentik, hanem az a képesség, ahogy változást tudnak előidézni a rácsodálkozás, az együttérzés, az öröm, a fájdalom és a szenvedés  megosztozása révén”. A „misszió nem prozelitizmuson keresztül” halad, hanem a „Jézussal és a többi emberrel megélt kapcsolat módján” keresztül. Tehát „nem a szám a fontos, hanem, hogy van-e íze az evangéliumnak” – hangsúlyozta a pápa. „Ne gyötörjön bennünket, hogy tömegben vagyunk-e jelen, inkább legyünk kovásszá. Kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy egy tanításhoz, egy templomhoz, vagy etnikai csoporthoz tartozunk. A keresztény lét találkozás! Annak a tudata, hogy megbocsátottak nekünk és ennek jegyében nekünk is hasonlóképpen kell cselekednünk”.

Jézus tanítványaiként az üdvösség és a barátság párbeszédét folytatjuk                                            

Utalt a Szentatya a dialógust sürgető Szent VI. Pálra: „az egyháznak a világgal párbeszédet kell folytatni, Igévé, üzenetté kell lennie”. Ha az egyház párbeszédet folytat a világgal,  nem tesz mást, mint „hűséges marad Mesteréhez, aki szeretettől indíttatva barátként akart párbeszédbe lépni a világgal”. Jézus tanítványaiként mi is arra hívattunk, hogy „az üdvösség és a barátság párbeszédét folytassuk”. A keresztény embernek meg kell tanulnia, hogy a „párbeszéd élő szentsége” legyen, amit Isten akar folytatni minden emberrel.

Az egyház a párbeszéd által részt vesz a testvériség eseményében

„A párbeszéd során a szelíd és alázatos Jézus példáját kell követni – buzdított a pápa –, melyet érdek nélkül, buzgó szeretettel, számítgatás nélkül, a személyek szabadságának tiszteletben tartásával kell követni. Nagyobb testvéreink ezt a magas mércét lehetségesnek tartották” – mondta a pápa és Assisi Szent Ferenc példájára utalt, aki „a keresztesháborúk teljében ment el Malik el Kamil szultánhoz, hogy találkozzon vele”. Hasonló példát mutatott később Boldog Charles de Foucault, az „egyetemes testvér”. „És azok a fivéreink és nővéreink is, akik életük feláldozásáig menően szolidárisak maradtak ahhoz a néphez, ahová küldetésük szólt. Így amikor az egyház hűségesen betölti az Úrtól nyert küldetését, párbeszédre lép a világgal és így maga válik dialógussá, akkor részt vesz a testvériség eseményében, melynek végső forrása az Isten atyai mivolta”.     

Az üdvösség párbeszéde imádsággá válik, átölel minden embert, egyesít és egyenlővé tesz                          

Az „üdvösség párbeszédét” a megszentelt személyek a népért és a rájuk bízott személyekért folytatott „közbenjárásként élik meg” - fordult a pápa szerzetesség és az Istennek szentelt élet képviselőihez. Ilyen lelkülettel imádkozzák a Miatyánk imádságot. A „párbeszéd imádsággá válik, ami által a mindennapokban tudjuk megvalósítani az emberi testvériséget, mely átölel minden embert, egyesít és egyenlővé tesz”.  

Beszéde végén Ferenc pápa a Szent Péter székesegyházban megjelent keresztény felekezetek lelkészeihez fordult és őket a „szeretet ökumenizmusára” emlékeztette. Legyen ez az útja  a muzulmán testvéreinkkel folytatott párbeszédnek is – óhajtotta a pápa, majd a találkozó végén, délben együtt imádkozták el az Úrangyala imádságot.

Pápai kézcsók a tibhirini mészárlás egyetlen trappista szerzetes túlélőjének  

A székesegyházban az eseményt követően Ferenc pápa találkozott azzal a trappista testvérrel, aki az egyetlen túlélője annak a tibhirini mészárlásnak, melynek során 1996-ban hét trappista szerzetes vértanú lett, és akiket azóta Algírban boldoggá avattak. A 95 éves Jean-Pierre Schumacher testvér tolókocsiban fogadta Ferenc pápa köszöntését, aki kezet csókolt neki.                        

31 március 2019, 15:48