A pápa szentmisét mutatott be a panamavárosi székesegyházban

Somogyi Viktória / Sergio Centofanti – Vatikán

A pápa a szentmisén mondott homíliájában János evangéliumának egy szakaszáról elmélkedett: „Jézus a megtett úttól fáradtan leült a kúthoz. Odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus megkérte: Adj innom.” (Jn 4,6-7) Ferenc pápa abból a tényből indult ki, hogy Jézus elfáradt a gyaloglástól és szomját akarta oltani, hogy energiáit visszanyerve folytatni tudja küldetését. Ez pedig nem más, minthogy elvigye az örömhírt a szegényeknek, ápolja a sebzett szíveket, hirdesse a szabadulást és a szabadságot a börtönben levőknek és megvigasztalja a szenvedőket. Olyan helyzetek ezek, amelyek elveszik az ember energiáját és életét. Az Úr elfáradt és ebben benne van népeink, közösségeink, az elnyomottak fáradtsága. Sok fáradtság és helyzet őrli fel a megszentelt életet élők életét.

Belefáradás a reménybe

A pápa megemlített egy olyan kísértést, amely manapság megtelepedett közösségeinkben. Ez egy olyasfajta fáradtság, amelynek semmi köze nincs az Úr fáradtságához. Ez a belefáradás a reménybe, amely nem engedi meg az előrehaladást és az előretekintést. Mintha minden összezavarodott volna, kétségbe vonja az erőt, az erőforrásokat és a küldetés gyakorlását abban a világban, amely sokat változik és megkérdőjelez dolgokat. Ez egy megbénító fáradtság, amely sok esetben kétségbe vonja a szerzetesi élet gyakorolhatóságát is a mai világban.

Közösségeink szívében megtelepszik a szürke pragmatizmus

A belefáradás a reménybe abból születik, hogy belenyugszunk a bűneitől megsebesült egyházba, amely sokszor nem volt képes meghallani a kiáltásokat, amelyek között felhangzott a Mesteré is: „Istenem, miért hagytál el engem?”. Ez pedig odavezet, hogy közösségeink szívében megtelepszik a szürke pragmatizmus és helyet ad korunk egyik legrosszabb lehetséges eretnekségének. Ez pedig nem más, minthogy azt gondoljuk: se az Úr, se közösségeink nem tudnak mit mondani vagy adni ennek a formálódó új világnak. Ilyenkor történik az, hogy ami egy nap azért született, hogy a világ sója és világossága legyen végül önmaga legrosszabb változatát kínálja fel. Ahogy az Úr, mi is kérjük: Adj innom. Ezáltal olyan forrásból meríthet, amely az örök életre szökő vízforrás (Jn 4,14) és félelem nélkül visszatérhet az első szerelem meghatározó forrásához, amikor Jézus áthaladt utunkon, irgalommal ránk tekintett és kérte, hogy kövessük Őt. Éreztette velünk, hogy szeret minket, nemcsak mint személyt, hanem mint közösséget is.

Adj innom: vissza kell találnunk eredeti karizmáink leghitelesebb részéhez

Adj innom. Ez annyit jelent, hogy vissza kell találnunk eredeti karizmáink leghitelesebb részéhez – nemcsak a szerzetesi életben, hanem az egész egyházban is –, és rá kell jönni, hogy ma miként lehet azokat kifejezésre juttatni. Azt is jelenti továbbá, hogy felismerjük: rászorulunk, hogy a Lélek átalakítson bennünket olyan férfiakká és nőkké, akik emlékeznek Isten üdvözítő útjára. Ekkor a megfáradt remény meggyógyul és kész lesz újra felvállalni a küldetést Jézus erejével.

A székesegyház újra megnyitása felújítás után

Homíliája végén Ferenc pápa szólt a székesegyház újra megnyitásáról a hosszú időt igénylő felújítás után. Egy spanyol, indián és afroamerikai székesegyház így most panamai katedrálissá válik. A múltban élőktől a maiak számára. Már nemcsak a múltté, hanem kifejezi a jelen szépségét is. Ne hagyjuk, hogy elrabolják a szépséget, amelyet atyáinktól örököltünk! – buzdított a pápa. Ez a szépség legyen élő és termékeny gyökér, amely segít nekünk, hogy széppé és prófétaivá tegyük az üdvösség történetét ezen a földön.

Az Antiguai Szűz Mária bazilika székesegyház

Az Antiguai Szűz Mária bazilika székesegyház a panamavárosi érsekség székhelye. 1608-ban kezdték építeni és 1716-ban fejezték be. 1796-ban szentelték fel. Ez a gyarmatosítás korából való emlékmű, több mint 220 év történetével. Az 1882-ben történt földrengés után radikális felújítást kapott. 2014-ben a panamai püspöki konferencia kérésére az Istentiszteleti Kongregáció a székesegyháznak kis bazilika címet adott. Az Antiguai Szűz Mária kegyképét, amely eredetileg a sevillai székesegyházban állt, spanyol gyarmatosítók hozták magukkal 1510-ben. Szűz Máriát állva ábrázolja, karján gyermekével és kezében egy rózsával. Az Antiguai Szűz Mária 2001 óta a Panamai Köztársaság védőszentje, emléknapját szeptember 9-én ünneplik.