Vatican News
Preghiera per la Pace in Sud Sudan e Congo Imádság Dél-Szudán és Kongó békéjéért   (Vatican Media)

A pápa Béke-világnapi üzenete: A jó politika a béke szolgálatában áll

Kedden közzétették Ferenc pápának az 52. Béke világnapra írt üzenetét, melyet „A jó politika a béke szolgálatában áll” címmel december 8-án írt alá a Szentatya. A hét fejezetből álló üzenet minden jóakaratú emberhez, de főként a politikusokhoz szól, akik készek a szolgálat szellemében, másokkal együttműködve közösen fáradozni a közjóért, a jogok és kötelességek tiszteletben tartásáért és a közös ház oltalmazásáért.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán       

A béke szolgálata minden Krisztus-tanítvány kötelessége

Jézus a misszióba induló tanítványait azzal bízza meg, hogy vigyék a „békességet a házakba” (vö Lk 10,5-6). Ezt a küldetést folytatják a keresztények, amikor a békét felajánlják mindazoknak, akik remélnek benne. A „ház” – amiről Jézus beszél – minden család, minden közösség, minden ország és földrész, de leginkább minden egyes emberi személy, beleértve végül a teremtés közös házát is.

A jó politika kihívása      

Ferenc pápa a békét Charles Péguy francia költő szavaival egy „törékeny virághoz” hasonlította, mely „nyílni akar az erőszak kövei között is”. A hatalom minden áron való keresése visszaélésre és igazságtalanságra vezet. A politika alapvető eszköz az ember állampolgári mivoltának és műveinek az építésében, de ha azt nem az emberi közösség szolgálatában élik, akkor elnyomássá, kirekesztéssé és rombolássá válik. VI. Pál tanítása szerint a „politika komolyan vétele egyéni és mindenféle közösségi szinten, az ember kötelességéhez tartozik. A politikai szerep és felelősség mindenki számára egy kihívás, ezért az élet, a szabadság és az emberi méltóság tiszteletben tartásával kell megvalósítani és így a politika a szeretet különleges formájává válhat.

A szeretet és az emberi erények az emberi jogok és béke szolgálatában    

A pápa békeüzenete XVI. Benedek tanítására hivatkozik, ami szerint „minden keresztény sajátos életállapota és tehetsége szerint erre a szeretetre kapott meghívást. Amikor ez a karitász, vagyis a krisztusi szeretet élteti a közjóért vállalt elkötelezettséget, akkor ez magasabb rendű mint a pusztán evilági és politikai vállalás és Isten egyetemes városát építi, ami felé tart az emberi család története”. Ebben a programban bármiféle hovatartozású politikus részt vállalhat, aki az emberi család közös javáért akar dolgozni, kölcsönösen tiszteletben tartva az őszinteséget, a becsületességet és a hűséget.  A békeüzenet idézte a 2002-ben elhunyt vietnami François-Xavier Nguyễn Vãn Thuận bíboros politikai boldogmondásait: „Boldog az a politikus, aki magas fokú tudatossággal és mély lelkiismerettel éli a szerepét. Boldog az a politikus, akinek személye visszatükrözi a hitelre méltóságát. Boldog az a politikus, aki a közjóért dolgozik és nem a saját érdekéért. Boldog az a politikus, aki hűségesen következetes marad. Boldog az a politikus, aki megvalósítja az egységet. Boldog az a politikus, aki elkötelezett a radikális változások megvalósításában. Boldog az a politikus, aki tud meghallgatni. Boldog az a politikus, aki nem fél”. A téma kapcsán Ferenc pápa  megjegyzi, hogy minden egyes politikai esemény, választások, évfordulók alkalmat jelentenek a forráshoz való visszatéréshez. A jó politika a béke szolgálatában áll, tiszteletben tartja és előmozdítja az emberi jogokat, de egyenlőképpen a kölcsönös kötelességeket is.       

A politika vétkei

Az erények mellett sajnos nem hiányoznak a politikai életből a vétkek sem,  akár a személyi alkalmatlanság révén, akár környezeti vagy hivatali torzulás miatt. Ezek mindig rontják a hitelre méltóságot és meggyengítik a hiteles demokrácia eszményiségét, a közélet szégyenfoltjai, melyek veszélybe sodorják a társadalmi békét. Ilyenek a korrupció, a jogok  megtagadása, a közösségi jogok tiszteletben nem tartása, a törvénytelen meggazdagodás, a hatalom erejével történő igazolás, az államérdek önkényes alkalmazása, a hatalomhoz való féktelen ragaszkodás, az idegengyűlölet, a fajgyűlölet, a Föld oltalmazásának elutasítása, a természeti erőforrások kizsákmányolása és a kivándorlásra kényszerítettek megvetése.

A jó politika előmozdítja a fiatalok részvételét és a másikba vetet bizalmat

A pápa békeüzenet ötödik pontja kiemeli, hogy a politika vétkei különösen is hátrányos helyzetbe hozzák a fiatalokat, akiket a társadalom peremére száműznek, anélkül, hogy részt vehetnének jövőjük tervezésében. Amikor azonban a politika a fiatalok bátorításában ölt testet, a béke kifejeződik a lelkiismeret szintjén és az fiatalok arcán is. Bizalom tölti el őket, főként ha a politika elismeri minden személy karizmáját és képességét. Ferenc pápa utal a kinyújtott emberi kéz szépségére, mely tud adni és elfogadni is. A közös ház építéséhez mindenkinek hozzá kell tenni a saját kövét. Ebben a közös építkezésben le lehet győzni a másiktól, az ismeretlentől való félelmet. Korunk társadalmának pedig ma főként szüksége van  a „béke kézműveseire”, akik az Atyaisten hiteles hírnökei és tanúságtevői az emberi család javára és békéjére.

Nem a háborúra és a félelem stratégiájára      

Száz évvel a Nagy Háború vége után ma – jobban mint tegnap – ismerjük a testvérgyilkos háborúk tanítását, vagyis, hogy a béke soha nem szorítkozhat a béke és a félelem egyensúlyára. A fenyegetés tárggyá alacsonyítja le a másikat és megtagadja a méltóságát. A pápa leszögezi, hogy a félelemkeltés és a féktelen fegyverkezés ellentétben áll az erkölccsel és az igazi béke keresésével. A békeüzenet külön megemlékezik a gyermekekről, akik konfliktus zónákban élnek és azokról is, akik védelmük érdekében fáradoznak. A világ gyermekeinek egyhatodát érinti a háborús erőszak, ezért is olyan fontos és értékes életük és méltóságuk védelme.

A béke nagy terve 

A békeüzenet utolsó fejezete az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70. Évfordulóján Szent XXIII. János pápa szavai külön értelmet nyernek: „Amikor az emberi személyekben kivirágzik jogaik tudata, velük együtt nem hiányozhat a megfelelő kötelességeik tudomásul vétele sem”. A béke ugyanis egy nagy politikai terv gyümölcse, mely kölcsönös felelősségre és az emberi személyek egymástól való függésére épül. A béke a szív és a lélek megtérése és könnyű felismerni, hogy mennyire elválaszthatatlan egymástól a benső béke és a közösségi béke: éppen ezért békében kell lenni önmagunkkal, és el kell utasítani minden türelmetlenséget és haragot önmagunk iránt, megfogadva Szalézi Szent Ferenc tanácsát: gyakorolj egy kis édes enyhületet önmagad iránt! De békében kell élni a másik emberrel is, a családtaggal, a baráttal, az idegennel és a szegénnyel is. Végül pedig békében kell élni a teremtett világgal, a közös házunkkal, melyben felfedezhetjük Isten adománya nagyságát és azt a felelősséget, ami mindannyiunkat illet, mint ennek a világnak a lakosait. Ferenc pápa 2019 január elsejére írt békeüzenete záró-soraiban Szűz Mária Magnificat énekére utal: „Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad. Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában gőgösöket, letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte. Az éhezőket javakkal töltötte el, de a gazdagokat üres kézzel küldte el. Gondjába vette szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmáról, amelyet atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak örökre megígért” (Lk 1,50-55).

               

18 december 2018, 17:24