Ferenc pápa levele Boldog Toniolo halála centenáriumán: polgári társadalom és szolidáris állam

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán     

Új kor új kihívásaival szemben

Boldog Giuseppe Toniolo korát 1845 és 1918 között az iparosodás és a munkástömegek megjelenése adta nagy változások jellemezték, melyről a kor nagy pápája, XIII. Leó írta a „Rerum novarum” úttörő enciklikájában: „Dúsgazdagok parányi csoportja proletárok végtelen nagyszámú sokaságára terheli rá a szolgai jármot”. A pápai tanítás hatására Giuseppe Toniolo pragmatikus választ keresett az új társadalmi jelenségre (res novae), hogy a magára hagyott munkás-világot kiszabadítsa az ideológiák fogságából.

Az egyház új társadalmi tanítása jegyében

Boldog Toniolo ebben az új helyzetben, újhangú pápai tanítás missziós lelkületével távlatokat nyitott kora szociális, gazdasági és kulturális kérdéseire. Középpontba állította a társadalmi kérdést, felismerve, hogy milyen veszéllyel jár az etikától eloldott gazdaság, melyet csak a nyereség érdekel. Ennek kivédésére lett a támogatója azoknak, akik a társadalom leggyengébb rétegét alkották. A lélek és a természetfölötti erejében küzdött az individualizmus, a határtalan és önkényes egyéni szabadság ellenében. Másfelől pedig élesen bírálta az önkényes és zsarnoki államhatalmat. Ezekkel a téves utakkal szemben a katolikusok társadalmi kultúráját hangsúlyozta, melyek társulásokkal, felvilágosító közleményekkel és konferenciákkal keresték a szolidaritás kezdeményezéseinek megfelelő formáit, például népbankok, vidéki takarékszövetkezetek hálózatának a megteremtésével.

A politika és a közgazdaság tudományainak előmozdítója  

Boldog Toniolo meglátta annak a fontosságát is, hogy tudományos síkon is elő kell készíteni a katolikusok politikai szerepvállalását. Ennek jegyében két  normatív elvet hangsúlyozott alapvetően: az első a polgári társadalom primátusa, a másik pedig az állam el nem hanyagolható szerepe, melynek etikai-szellemi alapja a szubszidiaritás és a szolidaritás. Gondolkodása sarkcsillagának Boldog Toniolo a közjót nevezte, melynek szolgálatában együtt kell működniük a társadalom különféle rétegeinek és erőinek. Erős etika szempont jellemezte Boldog Toniolo szellemiségét és gyakorlatát: „a szentek társasága vagyunk és azzá kell lennünk, mert a jólét társadalmi humusza a szentségre törekvés”. Ferenc pápa levele végül arra buzdít, hogy napjainkban a mai kihívásokkal szemben Boldog Giuseppe Toniolo prófétai tanításának medrében kell járnunk.