Soha ne felejtsünk el emlékezni és reménykedni - Ferenc pápa homíliája Halottak napján
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Az első pápa a Laurentina temetőben
Ferenc pápa az első a pápák között, aki felkereste a város déli részén fekvő Laurentina kerület temetőjét és ahol szentmisét mutatott be az elhunyt szeretteink lelki üdvéért. Megindító látvány volt Ferenc pápa csendes imája a betegség vagy baleset miatt elhunyt kicsi babák síremléke előtt és az „Angyalok kertje” nevű parcellában, ahová a meg nem született magzatokat temették. A Szentatya neveiket olvasta, meg-megérintve a síremlékeket, a plüss gyermekjátékokat. Végül odafordult néhány családhoz, akiknek kicsi szeretteiket ide temették.
Csendes ima és apró gesztusok erős üzenete
Együttérzéssel teli jelenléte, gesztusai, a gyerekeket és szüleiket átkaroló ölelései mindenkihez szóltak és vigaszt árasztottak. E látogatás után kezdődött több száz helybéli hívő részvételével a szabadtéri szentmise. A ravatalozó külső oldalánál álló oltár fölé egyszerű sátorponyvát emeltek, a hívek közül pedig sokan a fűre telepedtek le és úgy hallgatták a Város püspökének a homíliáját.
Az emlékezés mai napja a gyökereinkhez visz bennünket
A mai liturgia valóságos és konkrét, az élet három dimenziójának, a múlt, a jelen és a jövő keretébe foglalja üzenetét – kezdte beszédét Ferenc pápa. Ma először a múltra emlékezünk, azokra, akik előttünk jártak és életet adtak nekünk. Egy nép az emlékezés által válik erőssé, mert élete egy útba, egy történelembe gyökeresedik bele. Ez az emlékezés segít megértetni, hogy mi egy nép vagyunk, a múlt történelmével. Nem könnyű emlékezni, mert erőfeszítésbe kerül visszatérni a gondolatainkkal a múltba, a család életébe. Az emlékezés mai napja a gyökereinkhez visz bennünket, a saját, a családunk, a népünk gyökereikhez.
Reménység éltet, mert a minket teremtő atyai Szeretet vár ránk
A szentmise olvasmánya a Jelenések könyvéből „az eljövendő világ új egéről és új földjéről” szólt, a mennyei Jeruzsálemről. Ez egy reménnyel teli üzenet a mában, mely megérteti velünk, hogy milyen szépség vár ránk, mert ez a nap a reménység napja – fejtette ki második gondolatában Ferenc pápa. Emlékezés és reménység együtt állnak, a találkozás reménysége, és hogy elérkezünk oda, ahol a minket teremtő Szeretet vár ránk, az Atya szeretete.
Maga Isten az útikalauzunk a jelenben a Jézus feltárta evangéliumi boldogságok fényeivel
Az emlékezés és a reménység között áll a harmadik dimenzió útja, amit nekünk most kell végig járnunk – folytatta a pápa. Hogy el ne hibázzuk az utat, maga az Isten lesz az útikalauzunk, hiszen nekünk adta a nyolc boldogság útját, amit Jézus tanított meg nekünk. Ezek a boldogságok a szelídség, a lélekben szegénység, az igazság, az irgalmasság, a tisztaszívűség útját jelző fények a jelen valóságban – tanította a pápa, majd szokása szerint emlékeztetőül összefoglalta homíliáját: ebben a temetőben is jelen van az élet három dimenziója: az emlékezés, amit a sírkövek jeleznek, a reménység, amit hitünkben ünneplünk és a fények, melyek az evangéliumi boldogságok útját jelzik a jelenben.
