Az igazi szeretet mindent megváltoztat! – Ferenc pápa Úrangyala imádsága
Vertse Márta – Vatikán
Ki Jézus? Ez a kérdés vonul végig Márk evangéliumán. A vasárnapi szakasz arról szól, hogy Jézus tanítványainak teszi fel a kérdést: mit gondolnak identitásáról?
A formulákra leszűkült hit rövidlátó
A vasárnapi evangéliumi szakaszban (vö. Mk 8,27-35), visszatér a kérdés, amely Márk egész evangéliumán végigvonul: ki Jézus? Ez alkalommal azonban Jézus maga teszi fel a kérdést a tanítványoknak, fokozatosan segítve őket, hogy szembenézzenek önazonosságának kérdésével. Mielőtt közvetlenül az ő véleményüket kérdezné meg, azt akarja hallani a tizenkét apostoltól, hogy mit gondol róla a nép. Jól tudja, hogy a tanítványok nagyon érzékenyek a Mester népszerűségére! Ezért megkérdezi: „Kinek tartanak engem az emberek?” Kiderül, hogy Jézust a nép nagy prófétának tartja. Valójában azonban Jézust nem érdeklik sem a közvéleménykutatások, sem az emberek pletykái. Azt sem fogadja el, hogy tanítványai előregyártott formulákkal válaszoljanak kérdéseire, híres embereket idézve a Szentírásból, mert egy hit, amely formulákra szűkül, rövidlátó hit.
Lépjünk személyes kapcsolatra Jézussal és Ő legyen életünk középpontja
Az Úr azt akarja, hogy tegnapi és mai tanítványai személyes kapcsolatot létesítsenek Ővele, és így fogadják Őt be életük középpontjába. Ezért arra ösztönzi őket, hogy teljesen őszintén nézzenek magukba és felteszi nekik a kérdést: „Hát ti kinek tartotok engem?” Jézus ma ezzel az ennyire közvetlen és bizalmas kéréssel mindannyiunkhoz fordul: „Te kinek tartasz engem? Ti kinek tartotok engem? Ki vagyok én számodra?” Mindnyájunknak válaszolnunk kell szívünkben, hagyva, hogy megvilágítson bennünket a fény, amelyet az Atya küld, hogy megismerjük Fiát, Jézust. És velünk is megtörténhet, mint ahogy Péterrel, hogy lelkesen állítjuk: „Te vagy a Krisztus”.
Jézus küldetése a szenvedés meredek ösvényén teljesedik be
Amikor azonban Jézus világosan azt mondja nekünk, amit a tanítványoknak mondott, vagyis hogy küldetése nem a siker széles útján teljesedik be, hanem a szenvedő, megalázott, visszautasított és keresztre feszített Szolga meredek ösvényén, akkor velünk is előfordulhat, hogy, mint Péter, tiltakozunk és fellázadunk, mert ez ellenkezik elvárásainkkal, a világi elvárásokkal. Ezekben a pillanatokban mi is megérdemeljük Jézus jótékony hatású szemrehányását: „Takarodj előlem, sátán! Emberi módon és nem Isten tervei szerint gondolkodol”.
Hitünket hitelesítsék konkrét tettek
A Jézusba vetett hit megvallása nem állhat meg a szavaknál, hanem azt igényli, hogy hitvallásunkat hitelesítsék konkrét választások és gesztusok, az Isten és a felebarátok szeretetével áthatott élet. Jézus azt mondja, hogy ahhoz, hogy kövessük Őt, hogy tanítványai legyünk, meg kell tagadnunk önmagunkat, vagyis önző büszkeségünk követeléseit és magunkra kell vennünk saját keresztünket. Azután egy alapvető szabályt ad mindenkinek. Hogy melyik ez a szabály? – tette fel a kérdést a pápa. „Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt”.
Az igazi szeretet minket is megváltoztat, erről tanúskodnak a szentek
Az életben gyakran, számos ok miatt utat tévesztünk, a boldogságot csak dolgokban keressük vagy személyekben, akiket tárgyként kezelünk. De a boldogságot csak akkor találjuk meg, amikor a szeretet, az igazi szeretet, találkozik velünk, meglep bennünket, megváltoztat minket. A szeretet mindent megváltoztat! – hangoztatta a pápa. És a szeretet minket is, mindnyájunkat megváltoztathat. Ezt bizonyítják a szentek tanúságtételei.
Szűz Mária, aki úgy élte meg a hitét, hogy hűségesen követte Fiát, Jézust, segítsen bennünket is, hogy az ő útján járjunk, nagylelkűen állítsuk életünket Jézus és a testvérek szolgálatába.
