Béta verzió

Cerca

Vatican News
Ferenc pápa balti látogatásáról visszatérőben Ferenc pápa balti látogatásáról visszatérőben  (afp AFP or licensors)

Ferenc pápa sajtótájékoztatója baltikumi apostoli látogatásáról

Szeptember 22-25-e között tett apostoli látogatást Litvániában, Lettországban és Észtországban a pápa, ahol nagy benyomást tett rá e kis országok hősies ellenállása, küzdelme szabadságukért, identitásuk megőrzéséért. A Tallinnból Rómába visszatérő repülőgép fedélzetén válaszolt a vele utazó újságírók kérdéseire. Első rész: Gyökerek és identitás, ökumenizmus és hitátadás a diktatúrák idején

Gedő Ágnes – Vatikán

Az identitás megőrzése és a gyökerek fontossága

A litván, lett és észt média munkatársai a nemzeti önazonosság megőrzéséről kérdezték a pápát. Mit jelent hídnak lenni a Baltikumban, ahol Kelet és Nyugat találkozik egymással és ez gyakran feszültséggel jár? – kérdezte a litván újságíró. Ferenc pápa kifejtette: Litvánia kétségtelenül a nyugati politikát követi, ezért is tagja az Európai Uniónak, de tragikus múltja a kelethez köti. Hídnak lenni erőt igényel, nemcsak a nyugathoz való tartozás, hanem saját identitásuk miatt is. A három balti ország ebben az értelemben mindig veszélyben van, tart a leigázástól. Ezt a félelmet mindennapos munkával lehet legyőzni, a párbeszéd és a kultúra segítségével.

Elvándorlás és demográfiai csökkenés

A lett rádió munkatársa elmondta, hogy a három balti államból folyamatos a kivándorlás, sokan gazdagabb országokban keresnek boldogulást és ott vernek gyökeret. Európát demográfiai gondok gyötrik az alacsony születésszám miatt. Mi a teendő? Válaszként Ferenc pápa Argentínát hozta föl példának, ahová sok litván kivándorol. Kétszeres erőfeszítésükbe kerül, hogy beilleszkedjenek és megtartsák saját identitásukat. Népviseletbe öltöznek az ünnepeken, népdalokat énekelnek, ahányszor csak tehetik, hazalátogatnak. Az identitás megőrzéséért vívott küzdelem megerősít, annál is inkább, mert ezt az identitást a szenvedés, a védekezés, a munka és a kultúra formálta. Fontos, hogy ezeket a gyökereket továbbadják az eljövő nemzedéknek, tehát az idősek és a fiatalok párbeszédben álljanak egymással.

Jogos megvédenünk határainkat

Az észt újságíró a fegyverkezésről és az Európa keleti határán élő katolikusok aggasztó helyzetéről faggatta a pápát. Botrányos mennyiségű pénzt költenek fegyverkezésre világszerte – annyit, amennyiből egy évig jóllakhatnának az éhezők. A fegyvergyártás, a fegyverkereskedelem és az illegális fegyverek adásvétele a korrupció egyik legkiemelkedőbb esete. Ez szörnyű – jelentette ki a pápa. Jogos ugyanakkor az önvédelem, a hadsereg ésszerű, de nem agresszív megléte. A határok védelme jogszerű, a gond akkor van, ha ez agresszívvá válik és határháború alakul ki a másik ország gyarmatosítására. A haza védelme dicsőség, ésszerű hadsereget tartani saját határaink védelmére, mint ahogy megengedett nálunk tartani a kapukulcsot – védelmi célokból.

Migráció: ésszerű befogadás

A litván rádió és televízió újságírója a migránsok befogadásával kapcsolatban kérdezte a pápát, miután vita alakult ki amiatt, hogy a repülőtéren Litvániába érkezésekor egy színes bőrű (részben olasz származású) kislány üdvözölte. Vajon mennyire vevők a balti országok a pápa nyitásra buzdító üzenetére?

A Szentatya szerint a litván, lett és észt elnökök beszédéből kiderül, hogy eléggé nyitottak a befogadásra, nincsenek erős populista fészkek. Integrálni akarják a migránsokat, de nem tömegével, mert nem lehet, a kormány óvatos. A hely, a munkalehetőség és az integrálás lehetséges mértéke határozza meg a befogadást, továbbá az, hogy az ne veszélyeztesse a helyi identitást. A migráció súlyos probléma az egész világon, nem könnyű tanulmányozni. Minden országban, minden helyen más jelentéssel bír – magyarázta a pápa.

Az emberi kegyetlenség ma is jelen van a világon

Ferenc pápa ezután megosztotta a kíséretében utazó újságírókkal benyomásait, amelyeket a balti államokban szerzett. Elsőként a történelmük során elszenvedett megszállások, diktatúrák, bűncselekmények, deportálások döbbentették meg, különösen a vilniusi Terror Házában, a nagy gettóban és az elítéltek, meggyilkoltak, megkínzott és deportált emberek emlékművénél tett látogatása. Megvallotta, hogy a nap végére teljesen meggyötörték a látottak és ez elgondolkodtatta az emberi kegyetlenségről. A rendelkezésünkre álló információk azt mutatják, hogy ennek a kegyetlenségnek nincs vége. Tovább él a börtönökben, az Iszlám Állam terrorakcióiban: akik élve elégették a jordániai pilótát, a líbiai partokon lefejezték a kopt keresztényeket, és sok más. Ez a kegyetlenség a mai kultúra és társadalom súlyos botránya.

A hit elleni gyűlöletből az élő ökumenizmusig

Szintén nagy hatással volt a pápára a Litvániában, Lett- és Észtországban megélt üldöztetés, a vallás elleni gyűlölet. Találkozott egy jezsuita püspökkel, akit tíz évre Szibériába küldtek koncentrációs táborba. Ma ez az idős ember mosolyog… Sok férfit és nőt megkínoztak és elhurcoltak Szibériába csak azért, mert megvédték hitüket, ami identitásukat adta. Sokan nem tértek haza. E három balti országban erős a hit, mert ebből a vértanúságból születik. Ez a fontos hitélmény pedig egy egyedi jelenséget hozott létre: olyan élő ökumenizmust, ami más országokra nem jellemző. Itt valódi ökumenizmus van a lutheránusok, baptisták, anglikánok és ortodoxok között. A rigai székesegyházban tartott ökumenikus találkozón ezt megtapasztalhatta a pápa is: a keresztény testvérek mind együtt voltak egyetlen templomban.

A kultúra, az identitás és a hit átadása

Szintén érdekes jelenség, amelyet tanulmányozni kell a pápa szerint a kultúra, az identitás és a hit átadása. Általában ezt a nagyszülők végezték. Hogy miért? Azért, mert a szülők dolgoztak, be kellett lépniük a pártba – mind a szovjet, mind a náci rendszerben – és az ateizmusra nevelték őket. A nagyszülők viszont át tudták menteni a hitet és a kultúrát. Amikor Litvániában tilos volt a litván nyelv használata, a nagyszülők tanították meg a gyerekeket írni-olvasni az anyanyelvükön.  A pápa tehát azt javasolta az újságíróknak, hogy írjanak cikket a kultúra, a nyelv, a művészet és a hit átadásának szépségéről a diktatúra és az üldözés időszakában.

(Ismertetőnk hamarosan folytatódik)

27 szeptember 2018, 16:09