Távolítsuk el a kultúrákból a másik megsemmisítésének lehetőségét - Pápai Úrangyala Kaunasban
Vertse Márta - Vatikán
A Bölcsesség Könyvéből vett első olvasmány az üldözött igazról szólt, akinek puszta jelenléte bosszantja az eszteleneket – vezette be az Úrangyala imát Ferenc pápa. Az esztelen elnyomja a szegényt, nem érez együtt az özvegyasszonnyal, nem tiszteli az időseket (vö. 2,17-20). Azt gondolja, hogy ereje adja meg az igazságosság mértékét.
A rossz mindig a jó megsemmisítésére törekszik
A törékenyebbek leigázása, az erő bármilyen formájának alkalmazása az egyeduralkodó ideológia másokra kényszerítése, az erőszak használata jellemzi mindazokkal szemben, akik becsületes mindennapi tevékenységükkel megmutatják, hogy lehetséges egy másfajta társadalom. Az istentelennek nem elég, hogy azt tegye, amihez kedve van, azt sem akarja, hogy mások megmutassák, lehet jót is cselekedni.
Az Úr adja meg nekünk a megkülönböztetés ajándékát
Hetvenöt évvel ezelőtt ez a nemzet tanúja volt a vilniusi gettó végleges elpusztításának. Ezzel tetőpontjára hágott zsidók ezreinek megsemmisítése, ami már két évvel azelőtt megkezdődött. A pápa utalt a Bölcsesség Könyvére, amelyben azt olvassuk, hogy a zsidó nép sértéseken és gyötrelmeken ment keresztül. Emlékezzünk vissza azokra az időkre és kérjük az Urat, hogy adja meg a megkülönböztetés ajándékát. Fedezzük fel időben annak a kártékony magatartásnak az új csíráit, amely elsorvasztja a nemzedékek szívét, amelyek nem tapasztalták meg azt a kort és tagjai szirénák éneke után futhatnak.
Az evangéliumi tanítás megvalósításával lehetséges a szolidaritás globalizációja
Jézus az evangéliumi szakaszban emlékeztet arra a kísértésre, amely minden emberi szívbe befészkelődhet és amelyre ébren figyelnünk kell: az arra való türelmetlen vágyakozás, hogy mi legyünk az elsők, hogy kitűnjünk a többiek közül. Hányszor előfordult, hogy egy nép magasabb rendűnek érezte magát, több szerzett joggal, nagyobb kiváltságokkal, amelyeket meg kell őrizni. Jézus ezzel szemben azt javasolja, hogy legyünk mindenki szolgái, menjünk el a legtávolabbi perifériákra, szolgáljuk a legutolsókat, a leselejtezetteket. Ha a hatalom ezt megengedné, ha lehetővé tennénk, hogy Krisztus evangéliuma eljusson életünk legmélyebb szintjére, akkor a szolidaritás globalizációja valósággá válna. A pápa idézett az Evangelii Gaudium k. apostoli buzdításából (67): „Miközben a világban – különösen néhány országban – újra megjelennek a háborúk és konfliktusok különböző formái, mi, keresztények hangsúlyozzuk a mások elismerésére, a sebek gyógyítására, a hidak építésére, a kapcsolatok kialakítására és az „egymás terhének hordozásában” (Gal 6,2) való segítségre vonatkozó javaslatunkat”.
Máriához hasonlóan mi is mondjunk nagylelkűen „igent” mások szolgálatára
Itt, Litvániában van a Keresztek-hegye, ahol az évszázadok során ezrek és ezrek állították fel a kereszt jelét. Miközben az Úrangyala imát mondjuk, kérjük Máriát, segítsen bennünket, hogy fel tudjuk állítani szolgálatunk, odaadásunk keresztjét, ott, ahol a legutolsók élnek, ahol a kirekesztettek, a kisebbség igényli figyelmünket, hogy eltávolítsuk környezetünkből és kultúráinkból annak a lehetőségét, hogy megsemmisítsük, háttérbe szorítsuk a másikat, hogy továbbra is leselejtezzük azokat, akik megzavarják kényelmünket. Jézus egy kis gyermeket állít a középpontba, mindenkitől egyforma távolságra, hogy mindnyájan érezzük a kihívást a válaszadásra. Emlékezzünk Mária „igenjére” és kérjük, hogy a mi „igenünket” is tegye az övéhez hasonlóan nagylelkűvé – mondta Ferenc pápa, majd olaszul és litvánul kívánt szép vasárnapot és jó ebédet:
Buona domenica! Buon pranzo! — Gražaus sekmadienio! Skaniu pietu!
