Cerca

Vatican News
Ferenc pápa a lett közélet szereplőinek mond beszédet az elnöki palotában Ferenc pápa a lett közélet szereplőinek mond beszédet az elnöki palotában  (ANSA)

Ferenc pápa a lett hatóságokhoz: a szabadság a gyökereknek köszönhető

A pápa szeptember 24-én, hétfőn reggel indult Vilniusból Rigába, a lett fővárosba egynapos látogatásra. Helyi idő szerint reggel fél 9-kor érkezett meg a rigai reptérre, ahol az államfő köszöntötte. Az üdvözlő ceremóniára az elnöki palotában került sor, amelyet a pápa udvariassági látogatása követett az államfőnél. A négyszemközt folytatott megbeszélés után a Szentatya a lett hatóságok, a civil társadalom és a diplomáciai testület képviselőivel találkozott.

Somogyi Viktória – Vatikán

Beszédében Lettország függetlensége visszanyerésének centenáriuma köré fonta gondolatait. Felidézte, hogy Lettországot kemény társadalmi, politikai, gazdasági és spirituális próbatételek sújtották, amelyek a múlt megosztottságaiból és konfliktusaiból származtak. Mára a régió egyik legfőbb központja kulturális, politikai és hajózási szempontból. A kultúra és a művészet lett képviselői – különösképpen a zene világában – jól ismertek külföldön. Az ország a sérelmeit és fájdalmát énekké és tánccá formálta át, ezáltal átalakult a párbeszéd, a találkozás, a békés együttélés helyévé, amely előre tekint – fogalmazott a pápa.

„Gyökereim az égben vannak”

Az egész társadalom életében nagy jelentősége van a centenáriumnak. A lettek jól ismerik a szabadság árát, amelyért meg kellett küzdeniük és amelyet vissza kellett újra hódítaniuk. A szabadság azoknak a gyökereknek köszönhetően valósult meg, amelyekkel a lettek rendelkeznek. „Gyökereim az égben vannak” – idézte a pápa Zenta Maurina lett írónő szavait. Anélkül, hogy felfelé tekintenénk és magasabb távlatok felé fordulnánk, amelyek a „transcendens méltóságra” emlékeztetnek bennünket, nem lett volna lehetséges a lett nemzet újjáépítése. Ez a lelki megközelítés a szolidaritás, az együttérzés, a kölcsönös segítség konkrét kis gesztusaiban nyilvánul meg, amelyek támogatást nyújtottak a letteknek és megadták nekik a szükséges kreativitást, hogy új társadalmi dinamikának adjanak életet a korlátozó és kirekesztő törekvésekkel szemben, amelyek mindig fenyegetik a társadalom szövetét.

A katolikus egyház a gyökerek szívében

Ferenc pápa örömét fejezte ki amiatt, hogy a lett földet felépítő gyökerek szívében található a katolikus egyház, amely együttműködik a többi keresztény egyházzal. Ez is annak a jele, hogy lehetséges szeretetközösséget építeni a különbözőségekben. Ez akkor valósul meg, ha a személynek van bátorsága a konfliktusos felszínen túllépni és a mélyebb méltóságába beletekinteni. Amikor a személy és a közösség megtanulja maga és a saját részérdekei fölé helyezni a célt, akkor a megértés és a kölcsönös elkötelezettség szolidaritássá változik. Miként korábban táplálta a lett nép életét az Evangélium, úgy ma is tovább folytathatja új utak megnyitását, hogy szembe tudjanak nézni a jelenlegi kihívásokkal, értékelve a különbözőségeket és mindenekelőtt előmozdítva a szeretetközösséget mindenkivel.

Elköteleződni az átfogó fejlődés érdekében

A függetlenség visszanyerésének 100. évfordulója arra emlékeztet, hogy továbbra is Lettország szabadságára és függetlenségére kell törekedni, ami ajándék, de egyben mindenkit érintő feladat is – hívta fel a figyelmet a pápa. A szabadságért munkálkodni azt jelenti, hogy kötelezettséget vállalunk a személy és a közösség átfogó és befogadó fejlődése iránt. Ma azért ünnepelhetünk, mert korábban sokan megnyitották az utakat, a kikötőket és a jövőt, és örökségül hagyták a ma élőknek ugyanezt a felelősséget: megnyitni a jövőt, amelyben a cél az, hogy minden az élet, az életnemzés szolgálatában álljon. Ennek jegyében keressük fel a Szabadság-emlékművet e találkozó után, ahol gyermekek, fiatalok és családok lesznek jelen – hangsúlyozta a pápa.

Lettország anyasága

Ők emlékeztetnek arra, hogy Lettország „anyasága” – amely a pápai út mottójában is szerepel – visszahangra talál abban, hogy képes olyan stratégiákat előmozdítani, amelyek valóban hatákonyan e családok, idősek, gyermekek, fiatalok konkrét arcára összpontosítanak, sokkal inkább, mint a gazdaság elsőségére az élettel szemben. Ez az „anyaság” abban is testet ölt, hogy Lettország legyen képes munkalehetőségeket teremteni úgy, hogy senkinek ne kelljen gyökértelenné válnia saját jövője építése miatt. Az emberi fejlődés indexe a növekedés és a megsokszorozódás képességében mérhető. A közösség fejlődését nem kizárólag az anyagi javak és erőforrások jelölik, amelyeket birtokolhatunk, hanem a vágy, hogy életet nemzzen és jövőt teremtsen. Ez csak olyan mértékben valósulhat meg, amennyiben rendelkezik gyökerekkel a múltban, kreativitással a jelenben, illetve bizalommal és reménnyel a jövő iránt. Továbbá abban a képességben mérhető, hogy mennyire tudja feláldozni magát és felvállani egy célt, mint a múlt nemzedékei, akik tanúságot tudtak tenni erről – zárta beszédét Ferenc pápa a lett hatóságok, a civil társadalom és a diplomáciai testület tagjaihoz.

Ezt követően a Szentatya megkoszorúzta a Szabadság-emlékművet, amelyet 1935-ben emeltek és nagy jelképes és hazafias értékkel bír a lett nép számára. Talapzatán a „A hazáért és a szabadságért” idézet olvasható egy lett költőtől.

24 szeptember 2018, 13:46