Pápai homília Aglonában: Mária példájára fogadjuk el egymást!
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A Mária-kegyhely Lettország élő emlékezete
Az Istenanyja aglonai kegyhelye Lettországban eredetileg egy kicsi domonkos templom és rendház volt fenyőfák között, amint az ősi „aglona” név is erre utal. Többször átépítették, mígnem 1800-ban nyerte el mai impozáns formáját. II. János Pál pápa még a kommunizmus idején 1980-ban „basilica minor” címmel tüntette ki, majd a visszanyert szabadság jegyében 1993 szeptemberében el is zarándokolt az aglonai Istenanyához. Nemzetközi kegyhelynek is hívják, mert a kegyhelyen tisztelt Mária kegykép a litván trakaji Szűzanya képének egy másolata, ami pedig a hagyomány szerint Bizáncból került oda. Az aglonai kegyhely története a lett nép viszontagságos sorsának a hű tükre: 1840-ban az orosz cár katonái ide börtönözték be a katolikus papokat. Az első világháborúban katonai főhadiszállás lett, majd kórházat rendeztek be a kolostor és a templom falai között. A bolsevik szovjethatalom egy kolhoz, azaz termelőszövetkezet istállójaként működtette. Ennek ellenére a lett, litván és lengyel katolikusok, valamint az orosz ortodox hívek zarándoklata soha meg nem szűnt, még a legzaklatottabb időkben is meglátogatták a „fenyőfás Szűzanyát” és közbenjárását kérték.
Mária szilárdan belegyökerezik a Golgota földjébe
Ferenc pápa homíliája kezdetén párhuzamot vont a János evangélium két máriás eseménye között: Kána és Golgota. Az Anya minkét esetben ott van a Fia mellett, Kánában az örömteli menyegző légkörében, a Golgotán pedig Fia keresztje tövében. Mária nem egyszerűen csak „ott van” a kereszt mellett, hanem „szilárdan belegyökerezik” a helybe, lábai „oda vannak szegezve”, és ebben az ott állásban tárja fel anyaságát – utalt a pápa a lettországi látogatása mottójára: „Mutasd meg, hogy anya vagy!”. Hívők millióinak ez a szakadatlan kérése, amit egyébként a kegykép felirata.
Mária azok mellett áll, akiket a „rendszer” kizárt a soraiból
A Szűzanya helye a szenvedők között van, akiktől a világ elmenekül. Azok mellett áll, akiket perbe fogtak, elítéltek és deportáltak. Azok mellett áll, akiket a „rendszer” kizárt a soraiból. Máriával együtt mi is arra kaptunk meghívást, hogy vele együtt „érintsük” meg a kirekesztettek szenvedését. Szívünkkel forduljunk az Isten felé és bátran emeljük fel az elesetteket – kérte a Szentatya.
Mária hivatása, hogy befogadja a szeretett tanítványt
A kereszt tövében ott áll Mária és a szeretett tanítvány és együtt vannak. Jézus észreveszi, hogy ez nem elég, hogy ők ketten még nem fogadták be egymást kölcsönösen, ezért kéri az anyját, hogy saját fiaként fogadja be az ő szeretett tanítványát. Hiszen megállhatunk mi egymás mellett közömbösen is, mint otthonainkban vagy munkahelyen. Megoszthatjuk egymással a hitet, élvezhetjük magukat a titkokat is, de ehhez még gyakorolni kell egymás szeretetteli befogadását.
Mária anyaként kész a megbocsátásra és a befogadásra
A másik iránti nyitottságunk sokszor fájdalmas tapasztalatokkal jár, akár politikai szinten is – folytatta a pápa. Mária úgy mutatja meg magát nekünk anyaként, mint aki nyitott a megbocsátásra, aki félreteszi a haragot és a bizalmatlanságot. Lemond arról a kifogásról, hogy „másképp történhetett volna”, ha Jézus barátai, a népnek a papjai, vagy a kormányzók nem úgy cselekedtek volna. Mária hisz Jézusnak és befogadja a tanítványt, mert a kapcsolatok gyógyítanak és szabadítanak minket.
Segít, mint Kánában és állhatatos, mint a Golgotán
Mária nemcsak befogad, hanem hagyja, hogy őt magát befogadják és kész arra, hogy a tanítványok dolgainak részesévé váljon. Segít, mint Kánában és állhatatos, mint a Golgotán – zárta homíliáját Ferenc pápa a lettországi aglonai Istenanya kegyhelyén mutatott be szentmisén.
