Cerca

Vatican News
Ferenc pápa a vilniusi székesegyház előtt Ferenc pápa a vilniusi székesegyház előtt  (Vatican Media)

A pápa a Szt. Szaniszlóról és Szt. László királyunkról elnevezett vilniuszi székesegyházban

Ferenc pápa szombaton este, litvániai látogatásának első napjának utolsó programjaként ellátogatott a vilniuszi katedrálisba.

Somogyi Viktória – Vatikán

A pápát a templom plébánosa fogadta. A Szent Kázmér-kápolnában a pápa imába merült, majd találkozott közel 60 idős szerzetesnővel és pappal. A találkozó végén egy nővér és egy pap virággal ajándékozták meg a Szentatyát, aki a Szibériai Szűz Mária képe elé helyezte el azokat.

A székesegyház története: Szent László királyunk az egyik védőszentje

Az első templomot Mindaugas emelte 1251. évi megkeresztelkedése után. Ennek a késő román-kori gótikus egyhajós templomnak az alapjaira emeli ezután fel a következő keresztény litván uralkodó, II.Ulászló (Jagelló) a már ékesebb templomot, melyet 1388-ban a vilniusi püspök, majd érsek székhelyévé, katedrálissá szentelnek. 1624-1636 között az 1602-ban szentté avatott Kázmér herceg (elhunyt 1484-ben) tiszteletére építik meg azt a kápolnáját, mely a vilniusi barokk egyik legszebb megnyilvánulása. A katedrálisban tartották valamennyi litván nagyfejedelem “koronázását”. Ugyanitt lelt végső nyugalomra számos kiemelkedő litván személyiség, nemes, és püspök valamint itt temettek el 3 királyi személyt is. A Szent Szaniszló (lengyel vértanú püspök) és Szent László királyunk titulusát viselő székesegyház belülről megtartotta a 15. századi gótikus, háromhajós teremtemplom ismertető jegyeit. A jelenlegi neoklasszicista jellegét 1779-1783 között nyerte el Laurynas Gucevicius építész terveinek köszönhetően, aki a részben 1769-ben leégett előző székesegyház maradványaira építette.

Szent László lovagkirály szobra a magyar királyról elnevezett kápolnában

II. Ulászló megkeresztelésekor a templom egyik védőszentje, Szent László magyar királyunk pártfogását kérte. II. Ulászló a magyar király iránti tiszteletét 1412-ben Szent László nagyváradi sírjához vezetett zarándoklaton is lerótta, amely során a Debrecen – Nagyvárad közötti szakaszt gyalogosan tette meg. A székesegyházban kezdetektől fogva létezik egy Szent László kápolna, melynek oltárán ma újra látható a lovagkirály szobra. A székesegyházat ugyanis, mint annyi más templomot, 1950-ben Sztálin rendeletére bezárták, majd új funkciókat adva neki az 50-es évek közepén újra kinyitják. A székesegyház ily módon volt autószerelő-műhely, képtár és koncertterem is. A katolikus egyház 1989-ben kapta vissza a templomot, mely újraszentelése után ismételten Litvánia első számú katolikus szentélye lett.

(forrás: https://elismondom.wordpress.com)

22 szeptember 2018, 14:43