Ferenc pápa a vasárnapi Úrangyalakor Ferenc pápa a vasárnapi Úrangyalakor 

Jézus az élet forrása – Ferenc pápa vasárnapi Úrangyala imádsága

Jézus visszaadja az életet annak, aki maradéktalanul megbízik Őbenne – állapította meg Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor, elemezve az evangéliumi szakaszt, (vö. Mk 5,21-43) amely Jézus két csodáját mutatja be, szinte az élet felé tartó egyfajta győzelmi menetként írva le azokat.

Vertse Márta - Vatikán

Jézus visszaadja az életet azoknak, akik hisznek benne

Márk evangelista először egy bizonyos Jairusról, a zsinagóga egyik elöljárójáról szól, aki Jézus elé járul és könyörög neki: jöjjön el otthonába, mert tizenkét éves kislánya haldoklik. Jézus elfogadja a meghívást és Jairussal megy, de útközben hozzák a hírt, hogy a kislány meghalt. Képzeljük el, hogyan reagált az apuka arra a hírre – mondta a pápa. Jézus azonban így szólt neki: „Ne félj, csak higgy!” Jairus házához érkezve Jézus kiküldte a síró-rívó embereket – voltak közöttük siratóasszonyok is, akik hangosan jajgattak – és csak a szülőkkel és három tanítványával lépett be a szobába. A halotthoz fordulva ezt mondta: „Kislány, parancsolom, kelj föl!”. A kislány azonnal felkelt, mintha egy mély álomból ébredt volna.

A Jézusba vetett hit meggyógyít bennünket

Márk beilleszt egy másik történetet is ennek a csodának az elbeszélésébe: egy vérfolyástól szenvedő asszonyét, aki azonnal meggyógyul, amint megérinti Jézus ruháját – mondta a Szentatya, majd így folytatta: „Itt szembeötlő az a tény, hogy ennek az asszonynak a hite magához vonzza – legszívesebben azt mondanám, hogy „ellopja” – az isteni üdvözítő erőt, amely Krisztusban van, aki „nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle”, és meg akarta tudni, hogy ki volt az, aki megérintette. És amikor az asszony, szégyenkezve mindent bevallott, Jézus így szólt hozzá: „Leányom, hited meggyógyított” (34)”.

Az Úr útját mindenki követheti, senki sincs kizárva

Két, egymásba illesztett történetről van szó, amelyeknek egyetlen középpontjuk van: a hit. Jézust, mint az élet forrását mutatják be. Jézus az, aki visszaadja az életet azoknak, akik maradéktalanul bíznak Őbenne. A két főszereplő, vagyis a kislány édesapja és a beteg asszony, nem tartoznak Jézus tanítványai közé és mégis kérésük meghallgatást nyer hitük miatt. Hisznek abban az emberben. Ebből megértjük, hogy az Úr útjára mindenki ráléphet, mindenkit befogadnak: senki se érezze magát betolakodónak, illetéktelennek vagy jogosultalannak. Ahhoz, hogy beléphessünk Jézus szívébe, csak egyetlen feltétel szükséges: éreznünk kell, hogy szükségünk van gyógyulásra, és Őrá kell bíznunk magunkat. A pápa feltette a kérdést: mindnyájan érzitek, hogy szükség van gyógyulásotokra? Valamilyen bűn, valamilyen probléma miatt? És aki ezt érzi, annak van hite Jézusban? Két feltételre van szükség, hogy gyógyulást nyerjünk, hogy belépjünk szívébe: egyrészt éreznünk kell, hogy szükségünk van gyógyulásra, másrészt Jézusra kell bíznunk magunkat. Jézus ezeket a személyeket a tömegből választja ki és kiemeli őket a névtelenségből, megszabadítja őket attól a félelemtől, amit az élet iránt éreznek és attól, hogy merészek legyenek. Mindezt egy tekintettel és egy szóval teszi, ami ismét útnak indítja őket olyan sok szenvedés és megaláztatás után. Mi is arra kaptunk meghívást, hogy megtanuljuk és kövessük ezeket a szavakat, amelyek megszabadítanak és ezeket a tekinteteket, amelyek visszaadják az életkedvet mindazoknak, akiket megfosztottak tőle.

Jézus elhozta számunkra az Atya végtelen irgalmasságát

Ebben az evangéliumi szakaszban összefonódnak a hit és az új élet témái, amelyet Jézus mindenkinek felkínál. Amikor belép a zsinagógai elöljáró házába, ahol a halott kislány fekszik, kiküldi a lármázókat és így szól: „A kislány nem halt meg, csak alszik”. Jézus az Úr és Őelőtte a fizikai halál olyan, mint egy álom: nincs ok a kétségbe esésre. Másmilyen az a halál, amitől félni kell: a szív halála, amelyet megkeményít a gonosz! Attól valóban félnünk kell! – hangsúlyozta Ferenc pápa. Amikor érezzük, hogy szívünk megkeményedett, akkor a szívünk  „mumifikálódott”, a mumifikálódótt szívtől pedig félnünk kell. Ez a szív halála. De sem a bűn, sem a mumifikálódott szív, Jézus számára soha nem az utolsó szó, mert Ő elhozta nekünk az Atya végtelen irgalmasságát. És ha nagyon mélyre is süllyedtünk, gyöngéd és erős hangja eljut hozzánk: „Parancsolom, kelj föl!” Szép hallani Jézusnak ezeket a szavait, amelyeket mindnyájunkhoz intéz: „Parancsolom, kelj föl! Menj, kelj föl, bátorság, kelj föl!”. És Jézus visszaadja a kislánynak életét és visszaadja az életet a meggyógyított asszonynak: életet és hitet ad mindkettőnek.

Szűz Mária kísérjen bennünket a hit és a szeretet útján

Kérjük Szűz Máriát, hogy kísérje el hitünk és konkrét szeretetünk útját, különösen azok felé, akik szükséget szenvednek. Fohászkodjunk anyai közbenjárásáért testvéreinkért, akik testükben-lelkükben szenvednek – kérte a híveket Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala előtt mondott beszédében.

02 július 2018, 15:19