Béta verzió

Cerca

VaticanNews
Ferenc pápa a kőolajkitermelők képviselőivel Ferenc pápa a kőolajkitermelők képviselőivel 

A Vatikánban tanácskoztak az energiaszektor és a kőolajkitermelő vállalatok képviselői

Szövetséget kell kötni a világ két törékeny pontjának – a szegények és a környezet – legyőzésére. Ezt kérte a pápa az energiaipar átalakulásáról és a közös otthonunk védelméről tartott tanácskozás tagjaitól. A kétnapos szimpóziumot a Pápai Tudományos Akadémia székhelyén, a vatikáni IV. Piusz palotában látták vendégül a Vatikáni kertekben.

Benedetta Capelli/Somogyi Viktória – Vatikán

Június 8-án és 9-én a Pápai Tudományos Akadémia és az amerikai Notre Dame katolikus egyetem közös szervezésében tanácskoztak az energiaszektor multinacionális vállalatainak és a világ legnagyobb kőolajkitermelő csoportjainak vezetői és szakértői. Ezek között képviseltette magát az ExxonMobil, az Eni, a British Petroleum, a Royal Dutch Shell, az Equinor és a Pemex. Az iparág multinacionális vállalatai kezdeményezésére jött létre a vatikáni szimpózium. Ferenc pápa június 9-én, szombaton fogadta a konferencia résztvevőit.

Kihívás: Energiát mindenkinek a környezeti egyensúly felborítása nélkül

Egymilliárd embernek nincs hozzáférése az elektromos áramhoz. Ferenc pápa hosszú, nagyon alaposan kidolgozott beszéddel fordult a jelenlevőkhöz. A környezetvédelemről szóló Laudato si k. enciklikájából merített gondolatokat. Rámutatott, hogy a világ minden részén az ember olyan eszközökkel elégíti ki energiaszükségletét, amelyek súlyos egyenlőséghiányt teremtenek. Ezáltal nagy veszélybe sodorják a Földön élő embereket és megmérgezik a levegőt. Ebből születik tehát a kihívás, hogy úgy tudjuk biztosítani a mindenki számára szükséges energiamennyiséget, hogy az erőforrások kiaknázása elkerülje a környezeti egyensúly felborulását. Ez ugyanis a pusztulás és a környezetszennyezés folyamatait eredményezi, amely a mai és a jövőbeli emberiséget súlyosan megsebzi.

Az energetikai kérdés és a világban jelenlevő konfliktusok

A pápa olyan hosszútávú globális stratégia kialakítását kérte, amely energetikai biztonságot kínál és segíti a gazdasági stabilitást, védelmezi az egészséget és a környezetet, elősegíti az átfogó emberi fejlődést, valamint pontosan meghatározott kötelezettségvállalást alakít ki a klímaváltozás problémáinak megoldására. Ennek a stratégiának a kezelésétől függ majd az életminőség és az, hogy a Föld különböző területein jelenlevő konfliktusok könnyebb megoldást találnak-e vagy a környezeti egyensúly súlyos felborulása és az energiahiány miatt újabb táptalajt nyernek, elpusztítva a társadalmi stabilitást és az emberi életeket.

Megújuló energiaforrások fejlesztése

A korszak kihívása hatalmas lehetőségekkel is együtt jár, mint pl. a sérülékenyebb országok energiahozzáférésének javítása, elsősorban a vidéki területeken, valamint az energiaforrások változatosságának kialakítása, ezáltal felgyorsítva a megújuló energiaforrások fenntartható fejlődését, köztük a tüzelőanyagok használatát. A mindenki számára elérhető energia vágyott elképzelése azonban nem vezethet az egyre súlyosabb klímaváltozások nem vágyott spiráljához a Föld hőmérsékletének szörnyű emelkedése, a környezeti viszonyok szélsőségesebbé válása és a szegénység arányának növekedése által – hangsúlyozta a pápa.

Energia, de nem minden áron

Aggodalmát fejezte ki, hogy az aláírt Párizsi Egyezmény ellenére elmaradtak az eredmények a globális felmelegedés csökkenése terén. Elítélte továbbá a tüzelőanyagok újabb tartalékainak felfedezésére irányuló folyamatos kutatást. A civilizációnak szüksége van energiára, de az energiahasználatnak nem szabad tönkre tennie a civilizációt! – nyomatékosította Ferenc pápa. A megfelelő energiaipari arány azonosítása alapvető jelentőségű ahhoz, hogy leküzdjük a környezetszennyezést, felszámoljuk a szegénységet és előmozdítsuk a társadalmi egyenlőséget. Ezek a területek gyakran kölcsönösen erősítik egymást attól a pillanattól kezdve, hogy az energetika területén az együttműködés céljává a szegénység enyhítése, a társadalmi integráció elősegítése és a környezetvédelem válik. Olyan célkitűzések ezek, amelyek megvalósításához figyelembe kell venni a népek és a kultúrák jogait ( vö. Laudato si, 144.)

Gazdaság és környezeti hatás

A környezet kihasználása ahelyett, hogy figyelembe venné a hosszútávú kérdéseket, csak rövidtávú gazdasági növekedést eredményezhet. Alapvető, hogy számba vegyük ennek emberi és környezeti árát, minél inkább bevonva a folyamatba az intézményeket és a helyi közösségeket. Elismerésre méltó az érdeklődés a „zöld pénzügyek” iránt, de felmerül a kérdés, hogy idővel vajon nem üresedett-e ki. A politikai döntéseknek és a vállalkozások társadalmi felelősségének, valamint a befektetések kritériumainak szem előtt kell tartaniuk a hosszútávú közjót, hogy konkrét szolidaritás alakuljon ki a nemzedékek között, elkerülve a haszonelvűséget és a cinizmust. Ezekkel ugyanis csak részleges és kis eredményeket érhetünk el egy rövid időszakban, ugyanakkor a jövőre hárítják annak magas árát és súlyos kárát – figyelmeztetett a Szentatya.

Sürgős változás

A klímaváltozás hatásait látva az energiaipari fordulat alapja legyen egy mély etikai ösztönzés. A pápa elítélte, hogy a szegényeket sújtja leginkább a klímaváltozás és a migrációs következmény. Legjobban a szegények szenvednek a globális felmelegedés pusztításától, amelyek növekvő zavarokat okoznak a mezőgazdaságban, a rendelkezésre álló víz bizonytalanságát eredményezik, valamint súlyos meteorológiai jelenségeknek teszik ki őket. Arra kényszerülnek, hogy elhagyják otthonaikat és más helyre vándoroljanak, anélkül, hogy tudnák miként fogadják ott őket. A jövőben még többen kell, hogy hasonlóan cselekedjenek. Az elérhető és tiszta energiára való áttérés olyan felelősség, amellyel millióknak tartozunk a világban: a szegény országoknak és a következő nemzedékeknek egyaránt – világított rá a pápa.

Globális válaszokat kell adni a szegénységre és a környezetvédelemre

Lévén, hogy mindannyian egy emberi családhoz tartozunk a testvériség és a szolidaritás kötelékei által, a globális kihívásokra, globális válaszokat kell adni. Ezeket türelemmel és párbeszéddel kell keresni, racionálisan és kitartóan. A pápa egy új szövetség megteremtésére hívott, olyan vezetés kialakítására, amely képes tartós hatásgyakorlásra. Arra buzdított, hogy azok az emberek, akik intelligenciájuknak és szakmai felkészültségüknek köszönhetően már innovációs képességükkel és sokak életminőségének javításával bizonyítottak, még inkább a mai világ két nagy problémájának szolgálatába állhassanak tehetségükkel. Ezek pedig a szegények és a környezet. Nincs vesztegetni való idő: a Földet, mint otthonunkat, kertünket kaptuk a Teremtőtől. Ne úgy adjuk át a jövőbeli nemzedékeknek, mint egy elvadult helyet (vö. Laudatp si, 160) – zárta beszédét Ferenc pápa az energiaipar átalakulásáról és a közös otthonunk védelméről tartott vatikáni tanácskozás tagjaihoz.

09 június 2018, 17:34