Béta verzió

Cerca

VaticanNews
Ferenc pápa és XVI. Benedek találkozása Ferenc pápa és XVI. Benedek találkozása   (Vatican Media)

Ferenc pápa előszava Joseph Ratzinger - XVI. Benedek Hit és politika témájú könyvéhez

Ferenc pápa írt előszót Joseph Ratzinger - XVI. Benedek „Hit és politika” témájú könyvéhez, melyet május 11-én pénteken mutatnak be Rómában

P. Vértesaljai László SJ - Vatikán

„Megszabadítani a szabadságot – Hit és politika a harmadik évezredben” címmel május 11-én pénteken mutatják be Rómában Joseph Ratzinger - XVI. Benedek kétrészes antológia kötetét, melyhez Ferenc pápa írt előszót és ami a nyugalmazott pápa egyik, eleddig kiadatlan írását is tartalmazza. A gyűjteményes kötetet Georg Gänswein érsek, a Pápai Ház prefektusa, a nyugalmazott pápa egykori különleges titkára, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és Giampaolo Crepaldi trieszti érsek mutatja be.       

Az állam nem az emberi létezés egésze

A hit és politika kapcsolata egyike azoknak a témáknak, melyek mindig is Joseph Ratzinger - XVI. Benedek érdeklődése középpontjában álltak – nyitja meg a könyvhöz írt előszavát Ferenc pápa. A náci totalitarizmus közvetlen tapasztalata indítja a fiatal tudóst az állam iránti engedelmesség feletti eszmélésre és állítja: „Az állam nem az emberi létezés egésze és az nem öleli át a teljes emberi reménységet. Ez nemcsak egy babiloni erőszak-államra, hanem minden államra érvényes. Az állam pedig, ha nem maga az egész, akkor ez megkönnyíti a politikus dolgát, mert utat nyit számára egy ésszerű politika felé.        

Szegények iránti fogékonyság Jézus szegényekben való jelenléte által    

Joseph Ratzinger II. János Pál pápa mellett kidolgozta az emberi jogok keresztény szemléletét, mely elméleti síkon cáfolja a marxista állam totalitárius igényét és a hozzá kapcsolódó ateista eszmeiséget. A marxizmus és kereszténység közötti valódi szembenállás Ratzinger számára nyilván nem a keresztény ember szegények iránti elsődleges figyelméből adódik. Hiszen Jézus nemcsak az egyházban és a szentségekben van jelen valóságosan, hanem a világ megvetettjeiben, a peremre szorítottakban, a legkisebbekben.  

A marxizmus elutasítja a függést, az Istentől való függést is, ami pedig a szeretete  

A marxizmus és kereszténység közötti valódi szembenállás, még mielőtt a marxizmus a földre hozná a mennyet, valójában abban áll, hogy a megváltás miként történik: A megváltás a minden függőségtől való megszabadulást jelenti-e, vagy pedig a megszabadítás a szeretet által történő teljes függőséget jelenti. Harminc évvel később Joseph Ratzinger gondolatának frissessége és elevensége a jelenben is ránk talál – állítja Ferenc pápa az előszóban. Ma ugyanis, jobban mint valaha, elutasítják a szeretettől való minden függőséget. A szeretetet önszeretetként értik ma és azt saját akaratuknak tekintik, mely következésképpen a lelkiismeret gyarmatosításának a kockázatával jár, mely alapvetően tagadja az emberi lény fennállását férfiként és nőként, és ami legvégül az emberi lény megtervezett és ésszerű előállításához vezet.       

Az ember Isten iránti engedelmessége fölötte áll az állam iránti engedelmességnek

Ezeknek a látszólagos emberi jogoknak, melyek valójában az ember önpusztításához vezetnek – írta erővel és hatékonyan Joseph Ratzinger bíboros – egyetlen közös nevezője a tagadás: a szeretettől való függés tagadása, annak a tagadása, hogy az ember az Isten teremtménye, Aki őt szeretettel teremtette saját képmására és Aki után az ember úgy vágyakozik, mint szarvas a forrásvízre (Zsolt 41). Amikor tagadják a Teremtő és a teremtmény közötti függést, vagyis a szeretetkapcsolatot, valójában lemondanak az ember igazi nagyságáról, szabadságának és méltóságának védőbástyájáról. Ezáltal az embernek és az emberinek a védelme a hatalom ideológiai megszorításaival szemben ismét arra indít, hogy az ember Isten iránti engedelmességét határként rögzítsük az állam iránti engedelmességgel szemben – idéz Ferenc pápa Joseph Ratzinger írásaiból.

A tagadás ideológiájával szemben a válasz a család

Ennek a kihívásnak az elfogadása a mai igazi és valóságos korszakváltásban azt jelenti, hogy  megvédjük a családot. Egyébként már II. János Pál pápa jól megérezte a kérdés döntő jelentőségét, és joggal nevezték őt a „család pápájának”. Nem véletlenül hangsúlyozta a „Familiaris consortio” kezdetű apostoli buzdításában: „Az emberiség jövője a családon halad keresztül”. Ezen a ponton Ferenc pápa utalt az „Amoris laetitia” saját apostoli buzdítására: „A család java döntő a világ és az egyház jövője számára”.    

Joseph Ratzinger írásai ösztönző forrás a politikai cselekvés számára

Ferenc pápa végül örömének ad hangot, hogy bevezetőt írhatott a Joseph Ratzinger “Hit és politika” témájú írásaihoz. Összes művének tekintélyes súlyával együtt segíthetnek bennünket nemcsak abban, hogy megértsük a jelenünket és szilárd támaszt leljünk a jövő számára, hanem ösztönző forrás is a politikai cselekvés számára, mely a családot, a szolidaritást és a méltányosságot helyezve érdeklődése és programja középpontjába, valóban előrelátással tekint a jövőbe – olvassuk Ferenc pápa Joseph Ratzinger - XVI. Benedek „Hit és politika” témájú könyvéhez  írt előszavában.

Ferenc pápa előszava a Ratzinger könyvhöz
08 május 2018, 17:24