Ferenc pápa beszéde Nomadelfia közösségéhez: A testvériség törvénye prófétai valóság
Vértesaljai László - Vatikán
Nomadelfia a tesvéri törvényre épült evangéliumi falu
Toszkánföld közepén, Grosseto közelében él a mintegy ezer lelket számláló közösség, melyet Don Zeno Saltini alapított a háború után, elsődlegesen árvagyermekek számára. A Lélek azonban nem árvagondozó intézet alapítását bízta a tizenkét gyermekes nagycsaládból származó Zeno atyára, hanem az őskereszténység mindig is vonzó szeretet- és vagyonközösségének a megvalósítását. Házaspárok és az Úr szolgálatára önmagukat felajánló világiak lesznek a közéjük fogadott árvák nagycsaládja, ahol a család vérségi modellje és az azt felülmúló evangéliumi ajánlás lesz konkrét, közösen megélt valósággá.
Állhatos ragaszkodással az alapításhoz
Azért jöttem hozzátok, hogy bátorítsam a Don Zeno Saltini alapította közösségeteket – kezdte beszédét Ferenc pápa. Nomadelfia egy prófétai jel, mely egy szép és jó, új életforma kultúrájának megteremtését ajánlja az evangélium nyomán. Az alapító apostoli lendülettel készítette elő a talajt az evangéliumi magvetéshez és származásánál fogva pontosan ismerte az aratás eljöttének az idejét. Jól megértette Jézus szavát, hogy az eke szarvára tett kezet nem lehet már visszavenni, és nem hiába mondogatta oly gyakran, mert életének a nehézségei nagyon is szükségessé tették azt.
Nincs többé helye az elszigetelődésnek és a magánynak
Ferenc pápa Don Zeno álmára utalt, Nomadelfia, vagyis a testvériség törvényének a megteremtésére, mely valójában az Apostolok Cseledeteiben körvonalazott életideál megtestesítését szorgalmazta. „A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt” (ApCsel 4,32). A pápa arra buzdította Nomadelfia közösségét, hogy folytassák tovább ezt az életstílust, bízva az evangélium és a Szentlélek erejében. Don Zeno jól megértette a saját korában, hogy az árva gyermekek szenvedésének a megoldására az egyetlen választ a szeretet adja.
Rokoni kapcsolatoknál erősebb kapcsolatok
Ezért olyan közösségi életformát talált, ahol már nincs többé helye az elszigetelődésnek és a magánynak, hanem a családok és a közösség különféle tagjai egymást segítik. Így Nomadelfiában az Úr különleges hívására a rokoni kapcsolatoknál erősebb kapcsolatok születtek, egyfajta vérrokonság Jézussal, ahogy ő maga mondta: „Aki teljesíti az Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám” (Mk 3,35). Ez a különleges kapcsolat a megszólításban is testet ölt, hiszen mindenki tegezi a másikat.
Prófétai jel az idősek iránt tanított különleges figyelem
Ferenc pápa külön kiemelte a közösség életének egy másik prófétai jelét, vagyis az idősek iránt tanított különleges figyelmet. Az idősek még gyengén, rossz egészségi állapotban is a családokban maradnak és az egész közösség gondoskodik róluk. A pápa arra kérte őket, hogy haladjanak tovább ezen a testvéri úton. Habozás nélkül, örömmel válaszoljanak az evangélium sugallotta élettel annak a világnak, mely ellenséges a Jézus hirdette ideálokkal szemben. Megköszönte a családi légkör melegét, mellyel fogadták őt és ígérte, hogy szívében és imádságában hordozza őket. Végül a közös nagycsaládi tapasztalat után a pápa kérésére együtt imádkoztak Jézus Atyjához a Miatyánk imádsággal.
