A Feltámadt Krisztus hozza el nekünk a békét – Ferenc pápa Regina Coeli imádsága
Vertse Márta - Vatikán
A Mennyek Királynője elimádkozása előtt a Szentatya az evangéliumi szakaszból kiindulva Krisztus feltámadásának valódiságára mutatott rá. Húsvét harmadik vasárnapjának középpontjában az az epizód áll, hogy a tanítványok, mindnyájan együtt, megtapasztalják Krisztus valós feltámadását. Ezt jelzi világosan az evangéliumi szakasz, amely ismét a Cenákulumba vezet el bennünket, ahol Jézus megmutatkozik az Apostoloknak és a következő köszöntéssel fordul hozzájuk: “Békesség nektek!” (Lk 24,36). A Feltámadt Krisztus üdvözlete az, amely elhozza nekünk a békét: “Békesség nektek!” Mind a belső, mind az emberek közötti kapcsolatokban létrejövő békéről van szó – fejtette ki Ferenc pápa. Lukács evangelista hangsúlyozza a Feltámadás valós voltát. Jézus nem egy szellem. Nem Jézus lelkének megjelenéséről van szó, hanem feltámadt teste valóságos jelenlétéről.
A tanítványok végtelen örömükben sem mertek hinni
Jézus észre veszi, hogy az apostolokat felzaklatta, megdöbbentette látványa, mivel felfoghatatlan számukra a Feltámadás valósága. Azt hiszik, hogy szellemet látnak; a feltámadt Jézus azonban nem egy szellem, hanem ember, van teste és lelke. Ezért, hogy meggyőzze az apostolokat, ezt mondja nekik: ”Nézzétek meg a kezem és a lábam! Én vagyok” – és megmutatja nekik sebeit. „Tapogassatok meg és lássatok! A szellemnek nincs húsa és csontja, de mint látjátok, nekem van”. És mivel látszólag ez sem volt elég, hogy legyőzze a tanítványok kételkedését, az evangélium hozzáteszi: olyan nagy volt az örömük, hogy örömükben még mindig nem mertek hinni: “Ez nem lehetséges, lehetetlen ennyi öröm!”. És Jézus, hogy meggyőzze őket, így szól hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?” A tanítványok ekkor egy darab sült halat kínáltak neki, Jézus elvette és a szemük láttára evett belőle, hogy meggyőzze őket. Jézus nyomatékosan hangsúlyozza a Feltámadás valóságát és ez megvilágítja a testre vonatkozó keresztény távlatot: a test nem egyfajta akadály vagy nem a lélek börtöne. Testünk Isten csodálatos ajándéka
A testet Isten teremtette és az ember nem teljes, ha nincs egységben teste és lelke. Jézus, aki legyőzte a halált és feltámadt testben és lélekben, megérteti velünk, hogy pozitívan kell testünkről gondolkoznunk. A bűn alkalmává vagy eszközévé válhat, de a bűnt nem testünk provokálja, hanem erkölcsi gyengeségünk. A test Isten csodálatos ajándéka, amelynek az az elhivatottsága, hogy egységben a lélekkel teljesen kifejezze Isten képmását és hasonlatosságát. Ezért arra kaptunk meghívást, hogy tiszteljük és gonddal legyünk saját és mások teste iránt.
Felebarátunk bántalmazása Istent sérti meg
Felebarátunk testének minden megsértése, megsebzése, vagy az ellene elkövetett erőszak a teremtő Istent gyalázza. A pápa itt elsősorban azokra a gyermekekre, nőkre, idősekre gondolt, akiket fizikailag bántalmaznak. Ezeknek a személyeknek a testében Krisztus testét fedezzük fel. A megsebzett, kinevetett, megrágalmazott, megalázott, megkorbácsolt, keresztre feszített Krisztusét…Jézus megtanította nekünk, mi a szeretet. Ez a szeretet a Feltámadásban hatalmasabbnak mutatkozott a bűnnél és a halálnál, és mindazokat meg akarja váltani, akik napjainkban megtapasztalják testükben a rabszolgaságot.
Fogadjuk be a Feltámadt Krisztus által elhozott újdonságot
Egy olyan világban, amelyben túl sokszor előnyben részesül a gyengék elleni erőszakosság, a materializmus elfojtja a lelket, a mai evangéliumi szakasz arra szólít minket, hogy nagy ámulattal és örömmel tekintsünk a feltámadt Úrral való találkozásra. Arra szólít bennünket, hogy legyünk képesek befogadni és érvényre juttatni az élet újdonságát, amelynek magvait Jézus hinti el a történelemben, hogy azt új egek és új föld felé irányítsa. Ezen az úton legyen támaszunk Szűz Mária, akinek anyai közbenjárására bízzuk magunkat.
