Ferenc pápa keddi homíliája: Az egyházban a szolgálat tesz naggyá, nem a rang

Gedő Ágnes / Debora Donnini – Vatikán

Kompromisszumokkal nem élhetjük meg az evangéliumot, különben maga alá gyűr a világ szelleme, ami a másikat uralni akarja, és Isten ellensége. Válasszuk a szolgálás útját! – buzdított a pápa. Jézus azt mondja apostolainak Márk evangéliumában, hogy aki első akar lenni közöttük, az szolgálja embertársait, legyen a legutolsó. (Mk 9,30-37) Jézus tudta, hogy az úton egymás között azon tanakodtak, hogy melyikük a nagyobb „ambíció” tekintetében. Amikor így veszekszünk, hogy „én akarok előre menni, nekem kell feljebb emelkednem”, az a világ szelleme – figyelmeztetett a Szentatya.

Az evangéliumban nincs kompromisszum

A mai szentlecke (Jak 4,1-10) éppen ezt emeli ki, amikor Jakab apostol azt mondja: „a világgal való barátkozás ellenségeskedés Istennel”. A világiasság, a fontosabbá válás késztetése, amikor azt mondjuk: „Én érdemlem ezt, nem a másik”. Ez a világiasság, a világ szelleme, és aki ezt lélegzi be, az az Istennel ellenséges légkört szívja be. Jézus egy másik szakaszban azt mondja tanítványainak: „Vagy velem vagytok, vagy ellenem”. Az evangéliumban nincsenek kompromisszumok. És amikor valaki kompromisszumokkal akarja élni az evangéliumot, akkor végül a világ lelkületével találja magát szemben, amelyik mindig megalkuszik, hogy följebb kerüljön, uralkodjon, nagyobb legyen.

Az irigységből ered a pletykálkodás

Sok háború és veszekedés éppen a világias vágyakból ered, a szenvedélyekből – mutatott rá a pápa Szent Jakab szavaira utalva. Igaz, hogy ma a világban sok háború dúl. Hát a köztünk lévő háború? Mint amilyen az apostolok között volt: ki a fontosabb ember? „Nézzétek csak, milyen karriert futottam be: most már nem léphetek vissza!” – Ez a világ szelleme, és ez nem keresztényi. „Nem! Én jövök! Többet kell keresnem, hogy több pénzem legyen és több hatalmam.” Ez a világ szelleme. Aztán ott van a pletykálkodás gonoszsága – folytatta a pápa. Honnan jön a kibeszélés? Az irigységből. Az ördög a nagy irigy, tudjuk jól a Bibliából. Az irigységből – ismételte a pápa, majd hozzátette: az ördög irigysége miatt lép be a gonosz a világba. Az irigység olyan, mint a szú, amelyik arra sarkall, hogy elpusztítsd, kibeszéld, megsemmisítsd a másikat.

A legutolsó helyet választani

A tanítványok beszélgetésében mindezek az indulatok megvoltak, és ezért Jézus megszidja őket. Azt mondja nekik, hogy legyenek mindenki szolgái és válasszák az utolsó helyet. Ki a legfontosabb ember az egyházban? A pápa? A püspökök? A monsignorék? A bíborosok? A legszebb plébániák plébánosai? A világi mozgalmak elnökei? – sorolta a kérdéseket a pápa, majd így válaszolt: - Nem! Az a legnagyobb ember az egyházban, aki mindenkinek a szolgája, nem pedig az, akinek több címe, rangja van. Jézus, hogy megértesse ezt tanítványaival, odahívott egy gyermeket, közéjük állította és gyengéden átölelve – mert Jézus gyöngéd szavakkal beszélt, nagy gyengédség volt benne – így szólt hozzájuk: „Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be.” Ez az út. Szemben a világ szemléletével egy út van csak: az alázaté. Szolgálni a többi embert, az utolsó helyet választani, nem törtetni előre. Nem szabad tehát egyezkedni a világ szemléletével, nem szabad azt mondani: „Jogom van ehhez a helyhez, mert nézzétek csak, milyen karriert csináltam”. A világiasság ugyanis Isten ellensége. Hallgassunk inkább Jézusnak erre a nagyon bölcs és bátorító szavára, amit az evangéliumban mond: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája” – zárta kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.