Ferenc pápa csütörtöki homíliája: Vállaljuk Jézus útját egészen a keresztig

Gedő Ágnes / Adriana Masotti – Vatikán

„Kinek tartanak engem az emberek?” „Hát ti kinek tartotok engem?” – kérdi Jézus Márk evangéliumában (Mk 8,27-33). Ferenc pápa ezekből a kérdésekből kiindulva építette föl homíliáját. Az evangélium három szakaszt jelöl meg az apostolok nyomában ahhoz, hogy megtudjuk, ki Jézus. Ezek: a megismerés, a megvallás, és annak az útnak az elfogadása, amit Isten választott Jézus számára.

A Szentlélek segítségével megvallani Jézust

Az első, Jézus megismerése. Ezt minden nap tesszük, amikor olvassuk az evangéliumot, amikor hittanra és szentmisére visszük gyermekeinket. Ez az első lépés. A második: megvallani Jézust. Erre azonban egyedül nem vagyunk képesek. Máté változatában Jézus azt mondja Péternek: „Ez nem tőled jön. Az Atya nyilvánította ki neked.” Csak Isten erejével, a Szentlélek erejével vallhatjuk meg Jézust. A Szentlélek nélkül senki nem mondhatja, hogy Jézus az Úr – mondja Pál. Mi nem tudjuk megvallani Jézust a Szentlélek nélkül. Ezért a keresztény közösségnek mindig keresnie kell a Szentlélek erejét, hogy megvallja Jézust, hogy elmondja: Ő az Isten, Ő Isten Fia.

Fogadjuk el Jézus útját, a keresztig menően

De mi is Jézus életének célja, amiért eljött? Ha válaszolunk erre a kérdésre, akkor jutunk el Jézus megismerésének harmadik fázisába. A pápa emlékeztetett, hogy Jézus elkezdte megtanítani apostolainak, hogy szenvednie kell, megölik, aztán pedig feltámad. Megvallani Jézust, megvallani halálát és feltámadását. Ez nem egyenlő azzal, hogy kimondjuk: „Te vagy az Isten” és ott megállunk, nem. „Te értünk jöttél és meghaltál értem. Feltámadtál. Te adod nekünk az életet, Te megígérted a Szentlelket, hogy vezess minket.” Jézust megvallani azt jelenti, hogy elfogadjuk az utat, amit az Atya számára választott: a megaláztatást. Pál a Filippieknek így ír: Isten elküldte Fiát, aki „kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (vö. Fil 2,7-8). Ha nem fogadjuk el Jézus útját, a megaláztatás útját, amit Ő választott a megváltáshoz, nemcsak hogy nem vagyunk keresztények, de megérdemeljük azt, amit Jézus mondott Péternek: „Távozz tőlem, sátán” (vö. Mk 8,31).

Aki nem követi a megaláztatás útját, az nem keresztény

Ferenc pápa ezután rámutatott, hogy a Sátán jól tudja, hogy Jézus Isten Fia, de Jézus elutasítja „vallomását”, ahogy eltávolítja magától Pétert, amikor visszautasítja a Jézus által választott utat. Megvallani Jézust annyit tesz, mint elfogadni az alázat és a megaláztatás útját. És amikor az egyház nem ezen az úton jár, akkor hibázik és világiassá válik – figyelmeztetett a pápa. Sok rendes, jó szándékú keresztényt látunk, akik azonban összekeverik a vallást a jóság, a barátság társadalmi fogalmával. Sok papot látunk, akik azt mondják, hogy Jézust követik, de címekre, fényűzésre, világias életre vágynak, nem Jézust keresik, hanem önmagukat. Nem keresztények. Azt állítják magukról, hogy keresztények, de csak névleg, mert nem fogadják el Jézus útját, a megaláztatást. És amikor az egyház történetében sok olyan püspökről olvasunk, akik így éltek, sok világias pápáról, akik nem ismerték a megaláztatás útját, nem fogadták el azt, akkor ebből meg kell tanulnunk, hogy nem ez a helyes út.

Kérjük tehát a keresztény következetesség kegyelmét, hogy ne használjuk a kereszténységet a törtetésre. Kérjük a kegyelmet, hogy Jézust kövessük ugyanazon az úton, egészen a megaláztatásig – fejezte be csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.