Szent József álmodott, de két lábbal állt a földön – Ferenc pápa kedd reggeli homíliája a Szent Márta-házban

Gedő Ágnes / Barbara Castelli – Vatikán

Szent József angyali jelenésből tudja meg, hogy Mária gyermeke a Szentlélektől van – ezt olvassuk a mai evangéliumi szakaszban (Mt 1,18-24). A Szentírásból úgy ismerjük Józsefet, mint igaz embert, aki tisztelte a törvényt, dolgos, alázatos férfi volt, szerette Máriát. A felfoghatatlan láttán először félrehúzódik, de aztán Isten felfedi előtte küldetését.

A jó szülő bölcsen hagyja növekedni gyermekét

Így tehát József elfogadja a rá bízott feladatot, szerepet, és csöndben végigkíséri Isten Fia fejlődését anélkül, hogy ítélkezne, kibeszélne vagy pletykálkodna. Segíti a növekedésben, a fejlődésben. Keres egy helyet, ahol megszülethet, gondozza, segíti felnőni, megtanítja a mesterségre, sok mindenre. De mindezt csöndben. Soha nem követelte magának a fiú tulajdonjogát, hagyta csöndben növekedni. Jó lenne, ha mi is hagynánk növekedni másokat anélkül, hogy mindig bele akarnánk ütni az orrunkat mindenbe, főként a másik ember életébe. „Azt meg miért csinálja? És az miért?”… Aztán elkezdenek pletykálni, beszélni… József pedig hagyja növekedni, őrködik fölötte. Segít, de ezt csöndben teszi. A pápa megállapította, hogy sok szülő hasonlóan bölcs: tud várni, nem szidja le azonnal gyermekét, még ha hibázik is. Nagyon fontos, hogy tudjunk várni, mielőtt kimondjuk azt a szót, ami képes növelni. Csöndben várakozni, ahogy Isten teszi gyermekeivel, akikkel nagyon türelmes.

Az ember, aki tud álmodni, de nem száll el

Szent József a konkrétumok embere volt, de nyíltszívű. Az álmok embere, de nem álmodozó – mutatott rá Ferenc pápa. Az álom kiemelt helyet foglal el az igazság keresésében, mert ott nem védekezünk az igazság elől. Az álmok csak jönnek… És Isten az álmokon keresztül is szól. Nem mindig, mert általában a tudatalattink működik, de Isten sokszor döntött úgy, hogy az álmokon keresztül szólal meg. Sokszor tette ezt, láthatjuk a Bibliában, nem igaz? József az álmok embere volt, de nem álmodozó, nem fantáziált. Az álmodozó mást jelent: aki hisz, aztán a levegőben lóg, nem áll két lábbal a földön. József két lábbal állt a földön, de nyitott volt.

Aki mer álmodni, megnyitja a jövő kapuját

Ferenc pápa a szentmise végén arra buzdította a híveket, hogy ne veszítsék el az álmodás képességét, hogy bizalommal meg tudjanak nyílni a jövő előtt a felmerülő nehézségek dacára. Ne veszítsük el a képességet, hogy megálmodjuk a jövőt! És ez mindenkire vonatkozik: álmodjunk a családunkról, gyermekeinkről, szüleinkről. Mit szeretnék, hogyan alakuljon az életük? A papok is álmodjanak a hívekről, mit szeretnének számukra. Álmodjunk, ahogy a fiatalok, akik szégyenkezés nélkül mernek álmodni, és ott találnak rá az utukra. Ne veszítsük el az álmodás képességét, mert ez nyitja meg a jövő kapuját.  Legyünk termékenyek a jövőben – zárta kedd reggeli homíliáját a pápa.