Cerca

Vatican News
A köznapi idő zöld színében... A köznapi idő zöld színében...  (Vatican Media)

Ferenc pápa kedd reggeli homíliája: A világosság felé fordulva törekedjünk az életszentségre

Törekedjetek az életszentségre, ne forduljatok ennek a világnak a modelljeihez, mert azok elveszik a szabadságot – áll Ferenc pápa homíliája középpontjában a felhívás.

Debora Donnini – P. Vértesaljai László SJ

A kedd reggeli szentmise olvasmánya Péter apostol első levele nyomán többek között az életszentségre buzdít: „Jól készüljetek fel tehát lélekben. Legyetek józanok, és bízzatok teljesen abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor fogtok kapni! Engedelmes gyermekként ne engedjetek a korábbi tudatlanságból származó vágyaitoknak, hanem a titeket meghívó szent Istenhez méltóan magatok is váljatok szentté egész életmódotokban! Ezt olvassuk ugyanis a Szentírásban: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok!” (1 Pét 1,10-16).

A világosság felé haladni  

Az életszentség felé haladni azt jelenti, hogy az elénk jövő kegyelem felé tartunk, a reménység felé megyünk, a Jézus Krisztussal való találkozás feszültségében. Ezt az utat Ferenc pápa a fény felé haladáshoz hasonlította: sokszor nem látjuk jól az utat, mert a fény elkápráztat. De nem hibázunk, mert látjuk a fényt és ismerjük az utat. Amikor ellenben menet közben a fény a hátunk mögött van, jól látjuk ugyan az utat, de valójában árnyék van előttünk, nem pedig fény.

Ne forduljunk evilág modelljeihez

Az életszentség útján való előrehaladáshoz szabadnak kell lennünk és szabadnak kell érezni magunkat. Sok dolog van azonban, melyek rabszolgaságba döntenek. Péter apostol ezért buzdít, hogy ne alkalmazkodjunk a korábbi tudatlanságból származó vágyainkhoz. Ennek a péteri tanácsnak a lényege így fordítható le a mai körülményekre: Ne lépjetek bele ennek a világnak a modelljeibe, mintáiba, gondolkodásmódjába. Ezek ugyanis elveszik a szabadságot. A szentség felé haladás szabadságot igényel, szabadnak kell lennünk, hogy lássuk a fényt és menjünk előre. De ha megfordulunk és visszatérünk a Jézus Krisztussal való találkozást megelőző életünkhöz, elvesztjük a szabadságunkat – szögezte le a pápa.   

Szabadság nélkül nem lehetünk szentek

A Kivonulás könyvének tapasztalatát idézte fel a továbbiakban: A nép nem akart előre tekinteni az üdvösség felé, hanem vissza akart térni. Panaszkodott és elképzelte magának, milyen szép volt az élete Egyiptomban, ahol húst és hagymát ettek. A nehéz pillanatokban a nép visszatér és elveszti a szabadságát. Igaz, hogy volt ennivalójuk, de a rabszolgaság asztalánál. A próbatétel idején megpróbálunk hátratekinteni, visszanézni a világ modelljeire, amiket az üdvösség útjának megkezdése előtt használtunk, a szabadság nélkül. Szabadság nélkül azonban nem tudunk szentté lenni. A szabadság az a feltétel,  mely lehetővé teszi, hogy előrehaladjunk, hogy fényt lássunk, ami ígéret. Amikor előre tekintettek, jól haladtak, de amikor nosztalgiázni kezdtek, mert nem volt ennivalójuk, akkor hibáztak és elfelejtették azt, hogy nem voltak szabadok.

A világ modelljei mindent ígérnek és nem adnak semmit            

Az Úr tehát minden nap az életszentségre hív bennünket. Van két tényező, melyek tudatják, hogy vajon jó úton haladunk-e az életszentség felé. Az első abban áll, hogy az Úr világossága felé tekintünk, abban reménykedve, hogy megtaláljuk őt. A mások pedig a próbatételek idején abban segít, hogy ne veszítsük el a szabadságot, evilági mintákba menekülve. Szentek legyetek, mert én szent vagyok! – idézte a pápa az Úr parancsolatát. Ehhez azonban Isten kegyelmét kell kérni, hogy jól megértsük az életszentség útját, ami a szabadság útja, de a Jézus Krisztussal való találkozás reménye feszültségében - foglalta össze ismét a homíliáját Ferenc pápa a kedd reggel mondott szentmise során. 

29 május 2018, 14:51
Olvasd el mindet >