Cerca

Vatican News
Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában  (ANSA)

A pápa kedd reggeli homíliája: Jézus békéje olyan, mint a tenger mélyének nyugalma

Ferenc pápa május 21-én, kedden reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén arról az ajándékról elmélkedett, amelyet Jézus megígért, mielőtt elbúcsúzott tanítványaitól: a békéről. Ez a béke nem a világtól, hanem a Szentlélektől származik, mély és a megpróbáltatások idején is velünk marad, sőt bátorítást ad, hogy előrehaladjunk, felvidítva szívünket.

Somogyi Viktória / Gabriella Ceraso – Vatikán

Miként lehet összebékíteni a gyötrődést és az üldöztetést, amelyet Szent Pál elszenved a napi olvasmányban (ApCsel 14,19-28) szereplő történetben azzal a békével, amelyet a napi evangéliumban (Jn 14,27-31a) Jézus hagy a tanítványaira az utolsó vacsorán búcsúzásakor: „Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek”? Ferenc pápa ebből a kérdésből indult ki szentbeszédében. Az üldöztetésekkel és gyötrődéssel teli élet békétlennek tűnik, de ezzel szemben a pápa emlékeztetett a boldogmondások (Mt 5,1-10) egyikére: „Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa". Jézus békéje és az üldöztetéssel, szenvedéssel teli élet összefér. Olyan béke ez, amely nagyon mélyen húzódik, sokkal mélyebben ezeknél a dolgoknál. Ezt a békét senki nem veheti el, egy ajándék, olyan mint a tenger, amely a mélyben csendes, a felszínen hullámzik. Békében élni Jézussal azt jelenti, hogy bennünk van ez az érzés, amely minden próbatétel, nehézség, szenvedés idején velünk marad – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Jézus békéjének ajándéka

Csak így érthetjük meg, hogy számos szent miért nem vesztette el békéjét utolsó órájában, sőt úgy mentek a vértanúság felé, mintha esküvőre lettek volna hivatalosak. Ez Jézus békéjének ajándéka, amelyet emberi eszközök által nem szerezhetünk meg, pl. az orvostól vagy nyugtatót szedve. Ez teljesen más, a Szentlélektől jut el bensőnkbe és magával hozza az erőt. A pápa utalt egy férfi történetére, aki hozzá volt szokva, hogy sokat dolgozik, aztán hirtelen minden tervét fel kellett függesztenie ahhoz, hogy meggyógyuljon egy betegségből és mindvégig békében maradt a lelke. Ilyen a keresztény ember – mutatott rá a Szentatya.

A keresztény ember vállára veszi az életet anélkül, hogy elvesztené a békét

Jézus békéje megtanít minket, hogy haladjunk előre az életben és viseljük el a dolgokat. Elviselni – ezt a szót nem igazán értjük, mit jelent. Nagyon keresztény szó, azt jelenti, hogy vállunkra vesszük a dolgokat: az életet, a nehézségeket, a munkát, mindent anélkül, hogy elvesztenénk a békénket. Vállunkra vesszük a dolgokat és bátran megyünk előre. Ezt csak akkor értjük meg, ha bennünk van a Szentlélek, aki megadja nekünk Jézus békéjét. Ha azonban eluralkodik rajtunk az idegesség és elveszítjük békénket, akkor valami nem működik.

A béke nem engedi, hogy elveszítsük humorérzékünket

Ha tehát szívünkben Jézus ígéretének ajándéka él és nem az, ami a világtól vagy a bankban nyugvó pénztől származik, akkor szembe tudunk nézni a legsúlyosabb nehézségekkel és megyünk előre vidám szívvel. Aki megéli ezt a békét, nem veszíti el soha a humorérzékét. Tud magán és másokon, saját árnyékán, mindenen nevetni... Ez a humorérzék nagyon közel áll az isteni kegyelemhez. Jézus békéje a mindennapokban, a szenvedésben és egy kis humorérzék segít egy kicsit fellélegezni. Az Úr adja meg nekünk azt a békét, amely a Szentlélektől jön, amely segít nekünk elviselni és felvállalni a nehézségeket az életben.

21 május 2019, 16:17
Olvasd el mindet >