Pakisztánban diszkrimináció közepette ünneplik a vallási kisebbségek napját

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán   

Az Osservatore Romano vatikáni napilap augusztus 11-i szerdai száma Paolo Affatato tollából „Még mindig diszkriminált közösségek” címmel cikket közöl a „vallási kisebbségeket Pakisztánban ért hátrányos megkülönböztetésről”.   

Kilenc milliós helyi keresztény és hindu közösség hátrányos megkülönböztetése      

 „A vallási kisebbségek – különösen a keresztények, hinduk és szikhek – a 220 milliós, többségében muszlim hitű Pakisztán lakosságának mintegy négy százalékát teszik ki, ami közel 9 millió hívőt jelent. E vallási kisközösségek tagjait napjainkban is gyakran diszkriminálják hitük miatt. Szeretnénk feltárni ezeket az igazságtalanságokat és próbálunk küzdeni ellene” - ezekkel a szavakkal magyarázza Aftab Alexander Mughal pakisztáni keresztény vezető, a Minority Concert alapítója és igazgatója az „Osservatore Romano” napilapnak adott interjújában a vallási kisebbségek napjának jelentését, melyet Pakisztánban minden évben augusztus 11-én tartanak.

Ezt a dátumot a 43 éves korában meggyilkolt Shahbaz Bhatti (1968-2011) pakisztáni katolikus miniszter választotta, hogy hivatkozási ponttá tegye azt a történelmi beszédet, amelyet Mohammad Ali Jinnah, a „Haza Atyja” mondott a pakisztáni nemzetnek 1947. augusztus 11-én: „Mindannyian egy állam és méghozzá annak egyenrangú polgárai vagytok. Szabadok vagytok. Szabadon bemehettek a templomaitokba, mecsetjeitekbe vagy bármely más istentiszteleti helyre Pakisztán államban. Tartozzatok bármilyen valláshoz, kaszthoz vagy hitvalláshoz, ennek semmi köze nincs az állam ügyeihez. Alapító eszméjében Mughal arra emlékeztet minket,  hogy „minden állampolgár számára egyenlő jogokat hirdettek, etnikai vagy vallási különbségtétel nélkül, de ezt a leckét még nem asszimilálták és nem is gyakorolják, annak ellenére, hogy az Alkotmány rögzíti a polgárok  egyenlőségét és esélyegyenlőségét”.

A Vallási Kisebbségek Napjának célja az érdekképviseletük és védelmük

A Bhatti kezdeményezésére 2009-ben megalapított Vallási Kisebbségek Napjának célja, hogy nyilvánosan és kézzelfoghatóan elismerje a kisebbségek szerepét Pakisztánban, és tiszteletben tartsa a függetlenség elnyerése óta a nemzet építésében nyújtott hozzájárulásukat. A Kisebbségek Napjának témái a következők: igazságszolgáltatás, munka, oktatás, jogok tiszteletben tartása, minden társadalmi és vallási diszkrimináció elleni küzdelem, valamint a keresztény és hindu lányok erőszakos áttérítése iszlám hitre. Rendkívül aggasztó jelenségeket észlelünk a pakisztáni társadalomban, mint például az alapvető emberi jogokkal való visszaélés, a diszkrimináció, a szegénység, a jogállamiság hiánya. A vallási kisebbségek közösségének tagjai a gyengék és a szegények, akik képtelenek megvédeni magukat és  hogy igazságuknak érvényt szerezzenek” – magyarázza a vatikáni napilapnak Peter Jacob katolikus laikus, Pakisztán szerte ismert emberjogi aktivista, aki a Pakisztáni Püspöki Konferencia „Igazságosságért és Békéért” Bizottság ügyvezető titkára immár mintegy 30 éve.

A legnagyobb csapás a lányok kényszer-áttérítése az iszlámra

Jacob, aki ma a Társadalmi Igazságosság Központját (CSJ) vezeti, úgy véli, hogy a „kisebbségi jogokkal való visszaélés kérdését megfelelő jogszabályokkal kell kezelni, konkrét intézkedéseket foganatosítva, főként a vallási kisebbségekhez tartozó nők védelmében”. „A mai napon újólag megismételjük jelzésünket, hogy ráirányítsuk a nemzet figyelmét a kisebbségek kiszolgáltatottságára és marginalizálódására. Tesszük ezt mindaddig, amíg az állam elő nem mozdítja az igazságszolgáltatást és amíg a pakisztáni nép ezt meg nem ismeri.”

A pakisztáni társadalom számára igazi csapásként számon tartott kényszer-áttérés jegyében valójában olyan bűncselekményeket követnek el, mint emberrablás, okmányhamisítás, szexuális erőszak, és amelyek büntetlenül maradnak” – jegyzi meg Jacob, és beszámol arról, hogy a Társadalmi Igazságosság Központja által gyűjtött adatok szerint 2021-ben 78 vallási kisebbségi közösségből származó nőt és serdülőt (39 hindu nőt, 38 keresztényt és egy szikhet) raboltak el és térítettek erőszakkal az iszlám hitre, ami 80 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.

A kisebbségi  érdekek nyílt képviselete

A kisebbségek napja alkalmából civil társadalmi szervezetek és vallási közösségek Pakisztán különböző városaiban megemlékezéseket szerveztek nyilvános demonstrációkkal, azzal a céllal, hogy a Jinnah-i eszmék megvalósítása érdekében a pakisztáni kormányt a vallási kisebbségek védelmére buzdítsák. A keresztény közösségek különösen emlékeznek Bhatti alakjára, akit egy iszlámábádi terrortámadásban öltek meg és akinek alakja az igazságszolgáltatás „mártírjává” vált. „Az ő drága szellemi örökségében – egyéb polgári és politikai eredményei között – ott rejlik a Kisebbségek Napjának intézménye is. Bhatti szívén viselte a történelmi Jinnah-beszéd évfordulóját, és ez a nap az ő emberi és keresztény elkötelezettségének gyümölcse"”– emlékszik vissza Emmanuel Parvez atya, a faiszalabadi egyházmegye egyik plébánosa, ahol egykor Bhatti született és felnőtt.

Joseph Arshad érsek, a Pakisztáni Püspöki Konferencia elnöke: Egyenlő jogot mindenkinek!

Joseph Arshad érsek – az iszlámábád-ravalpindi egyházmegye főpásztora, a Pakisztáni Katolikus Püspöki Konferencia és az Igazságosság és Béke Bizottságának elnöke – megjegyzi: „Az emberi, szociális és vallási jogoknak egyenlőknek kell lenni minden állampolgár számára Pakisztánban, beleértve a keresztényeket és egyéb kisebb közösségek tagjait is”. Ezt a központi elvet az Emberi Jogok Ellenőrző Bizottságának 2022-es jelentése dolgozta ki, amely tény- és számadatokkal, valamint kutatásokkal elemzi és igazolja a nem muszlim hívek kiszolgáltatottságának és diszkriminációjának állapotát. Mindezek ellenére az érsek bízvást reméli a polgári és politikai intézmények éber elkötelezettségét.