Hagyományos lengyel úrnapi körmenet   Hagyományos lengyel úrnapi körmenet  

Lengyelországban több milliói hívő katolikus vett részt országszerte az Úrnapi körmeneteken

Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe Lengyelországban a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön egyszerre egyházi és nemzeti ünnep, munkaszüneti nap, így a lengyel katolikusok az eredeti napon, az Eucharisztia alapításának nagycsütörtöki napjára emlékezve tartják meg legsajátosabb katolikus ünnepüket. A pandémia két éves megszorításait követően ezúttal milliók vonultak fel az Oltáriszentség nyomában, hogy jelenlétükkel, imájukkal és énekeikkel tanúskodjanak katolikus hitükről.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Úrnapja körmenettel történő megünneplése Lengyelországban a 14. századra nyúlik vissza, ahová német városokból érkezett az új eucharisztikus tisztelet. A csütörtök délelőtti ünnepélyes plébániai szentmisék után indultak a processziók, melynek élén Krisztust keresztjét követte a helyi plébános vagy káplán, aki baldachin alatt vitte monstranciában az Oltáriszentséget. Az éneklő és imádkozó  hívek valójában az előttük haladó Jézust követték, akitől azt kérték, hogy jelenlétével áldja meg városaik és falvaik utcáit, házaikat, földjeiket és gazdaságaikat.

A körmenetek résztvevői közül sokan tájegységenként változó színes népviseletbe öltöztek. A férfiak templomaik védőszentjeit, Jézus Szent Szívét és Szűz Mária Szeplőtelen Szívét ábrázoló  zászlókat hordoztak, a nők pedig kisméretű, mindkét oldalára festett „feretront”, hordozható táblaképeket vittek a kezükben. A körmenet élén fehér ruhás ministráns kislányok virágszirmokat hintettek az Oltáriszentség elé, mintegy Jézus jeruzsálemi bevonulására is emlékezve. A baldachin körül fiúk ministránsok haladtak, kezükben templomi csengettyűkkel, melyek hangjára a körmenet szélén állók vagy éppen arra haladók éppúgy letérdeltek, mint a szentmise Úrfelmutatásakor. A körmenetet sokfelé helyi fúvószenekarok és templomi kórusok követték, zenéjükkel és dalaikkal  egymást váltva menet közben. A processzió a zöld nyírfaágakkal és virágokkal feldíszített, a négy világtájat jelképező négy oltárnál mindig megállt, ahol a pap az Evangélium egy-egy szakaszát felolvasta és imádságot mondott. A körmenet végén lengyel szokás szerint a résztvevők áldás jeléül hazavitték az oltárok nyírfagallyait, melyeket hazatérve szántóföldjeik partjára és kertjeik ágyásaiba  tűzdelnek, hogy ezáltal is kérjék az isteni áldást a jó termésre.

Lengyelországban különösen nagy, közös és máig elterjedt hagyománya van a színes virágszőnyegek készítésének, részint a templomokban illetve a városok és falvak utcáinak bizonyos szakaszain. Lengyelország leghíresebb virágszőnyegei a közép-lengyelországi  Spycimierz-ben készülnek. Itt a virágszőnyeg hossza eléri az 1 kilométeres távolságot, melynek során a színpompás virágszirom-képek bibliai jeleneteket és szentek arcképeit ábrázolják. Ezt a kétszáz éves hagyományt 2021-ben az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

18 június 2022, 18:02