Udvardy György veszprémi érsek a Magyarok Nagyasszonya kápolnában  Udvardy György veszprémi érsek a Magyarok Nagyasszonya kápolnában  

Udvardy György veszprémi érsek: Bódi Mária Magdolna a mindennapi helytállás példája

Kedden reggel 8 órakor Udvardy György veszprémi érsek szentmisét mutatott be a Szent Péter bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájában. A házigazda Németh Norbert atya, a római Pápai Magyar Intézet rektora a mise kezdetén örömmel üdvözölte őt és Takács István veszprémi helynök atyát, valamint a kápolnát megtöltő népes nagykátai zarándokcsoportot, ami felidézve a pandémia előtti régi szép időket.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Érsek atya, Neked milyen érzés volt ismét Rómában lenni, magyar hívek között?

Nagy öröm visszatérni Rómába, hiszen 2019 ősze óta ez nem volt lehetséges, bár ügyeket szükséges lett volna intézni, ám a római érkezés az mindig hazaérkezés. Ugyanígy öröm volt találkozni a hívekkel, jó látni, hogy a zarándokok száma egyre nő, aminek nyilván nem turisztikai, hanem lelki értéke van. Hiszen veszik a bátorságot, energiát, a lendületet, hogy elzarándokoljanak Péterhez, az egyház középpontjába és örömmel vegyenek részt a magyar kápolna miséin is. Mindig különös találkozás, amikor Rómában magyar zarándokok és magyar főpásztorok tudnak találkozni, még ha véletlenszerűen is, hiszen itt az Egyház központjában tudjuk megélni az egyetemes egyházhoz tartozásunkat és így egy picit bátrabban látjuk saját egyházunk értékeit és feladatait is, ami mindig öröm. 

A szentmisén szóba került az utazásotok célja, mégpedig…

Nagy és örömteli feladat áll a főegyházmegye előtt, hogy Bódi Mária Magdolna boldoggá-avatási ügyét előmozdítsuk. Elődöm, Márfi Gyula érsek atya és munkatársai az anyagot előkészítették így ez most befogadásra került, most tehát a római szakaszban vagyunk és a kongregáció megfelelő munkatársaival, illetve az ügyet képviselő ügyvédnővel találkozunk annak a reményében és annak az örömével, hogy az általa készített dokumentum végső fázisba került, aki nagy lelkesedéssel vesz részt a munkában és szeretnénk továbbra is előmozdítani a boldoggá-avatás ügyét. Nyilvánvaló, hogy az időpontot nem lehet kijelölni, ez nem a mi kezünkben van, de szeretnénk minél előbb. Ez persze feladatot jelent számomra is,és ez nemcsak az előmozdítás római feladatát jelenti, hanem azt is, ami egyébként szándékunk, hogy mind a főegyházmegyében, mind Magyarországon Bódi Mária Magdolna személye, cselekedete, vértanúsága ismert és jól ismert legyen. Az elmúlt időszakban erre a szándékunk ellenére kevesebb lehetőség adódott, hiszen a film, ami elkészült, a pandémia miatt nem került bemutatásra, ugyanígy a tervbe vett közösségi programok, a katekézisek, kiadványok nem tudtak elkészülni, így most ennek nekiállunk és megpróbáljuk az időt jól felhasználni.

Ha pár lényeges vonást ki kellene emelni Bódi Mária Magdolna életéből, akkor mi lenne az?

Vértanú esetében szükségszerűen mindig a vértanúságra koncentrálunk és akkor abban próbáljuk meg fölfedezni az életének a nagyszerűségét. Ez nyilván így van, de az odavezető út az, ami igazán izgalmas. Nagyon ritka az a pillanat, amikor egyetlen egy, semmi által elő nem készített pillanatban életre szóló döntést hozunk. Általában a döntéseink egésze alapozza meg azt a pillanatnyi döntést, amit hirtelen, megfontoltan vagy éppen állhatatosságból hoztunk meg. Ezt látjuk Bódi Mária Magdolna esetében, például a kötelességteljesítésben, hogy ez komoly áldozatot kíván, a mindennapi szentmise látogatásában illetve az Eucharisztia vételében, vagy ahogy családja körében tudatosan békét teremtett, miként a boldogmondások tanítják: „boldogok, akik megteremtik a békét”. Ugyanígy látjuk, hogy ő hittant tartott a korabeli lányoknak és a fiatalabb fiúknak és lányoknak. Egyfajta felelősség emelkedik ki az ő életében. És nagyon jó azt is látni, hogy az ő elköteleződése abszolút befolyásolja és növeli a képességét mind a lelki adottságoknak, mind a szellemi adottságoknak, de ugyanígy növeli és erősíti az emberi adottságok egészét. Nyilván ez vezette őt a nagyon tudatos döntéshez, ami óriási példa számunkra. Hiszen meg kell becsülnünk a mindennapok apró lépéséit és a mindennapok döntéseit és állhatatosságát, ezek pedig elvezetnek bennünket egy elszakíthatatlan Krisztus kapcsolathoz.

Ráadásul ő egy fiatal nő, aki abban a korban, ideológia nélkül ekkora hatással tudott működni, hogy most maholnap remélhetőleg boldoggá avatják őt.   

Az ő életáldozata után rögtön elindult a vele kapcsolatos dokumentumok és adatok összegyűjtése, mert ott, abban a pillanatban már egyértelműen úgy tekintettek őrá, mint aki Krisztusért adta az életét, amire akkor történelmi okok miatt érthetően nem kerülhetett sor. Azt is jó látni, hogy magyar egyházat és a világegyházat is nemrégiben egy fiatal férfi, egy pap boldoggá avatásával ajándékozta meg az Egyház, így reménykedünk, hogy egy fiatal lány, egy fiatal nő ajándékot is kapunk a boldogok sorában.

Másik téma. Veszprém hamarosan Európa egyik kulturális fővárosa lesz. Hogyan készül erre a főegyházmegye a maga módján?

Az együttműködésben való döntésünk a kulturális főváros kapcsán abban áll, hogy mi egyértelműen az evangélium alapján szeretnénk ebben részt venni. Ez pedig azt jelenti, éppen Szent II. János Pál pápa szavait idézem elég gyakran, aki azt mondta, hogy a „hit kultúrát teremt” és az a hit, amelyik nem teremt kultúrát, az valójában nem hit. Ez pedig azt jelenti, amikor Veszprém, az Európa kulturális fővárosa kapcsán a látómezőbe kerül, akkor nekünk szükséges bemutatni a hit alapján megszületett és a hit alapján megtartó kultúrákat és ebben persze benne vannak a művészeti érték, az épületek, a levéltárunk, a múzeumunk kiállítása, de benne vannak kiemelkedő módon azok a terek, a székesegyház és a püspöki palotának a kultúrát felragyogató terei, melyek befogadóak koncertekre, beszélgetésekre, irodalmi találkozásokra és természetesen a székesegyház pedig a liturgiára, az istendicséretre. Éppen ezért tudatos döntés alapján ezeket a tereinket az evangelizálás jellegével pasztorális szempontból kívánjuk felújítani, megnyitni és ugyanígy a székesegyháznak a liturgikus terét is természetesen elsődlegesen és minden mást megelőzően a szent liturgia számára szeretnénk alkalmassá tenni, de szent helyekhez méltó kulturális rendezvények tereként is megjelenni. Igenis hiszünk abban, hogy a régi irodalmi művészeti alkotásoktól elvárt katarzis az létrejön nemcsak emberi értelemben, hanem a katarzis létrejön a Szentlélek erejében, új inspirációt, új ötletet, új meglátást ad, új kapcsolatokat fedezünk fel és ez lehet a mi célunk, hogy ebben az új látásmódban, új kapcsolatokban, új inspirációban is segítsük az ide érkezőket.

Érsek atya, köszönöm a beszámolót, Isten áldása kísérje a mai vatikáni megbeszéléseidet, hogy eredményesen szolgáljátok Bódi Mária Magdolna vértanú boldoggá-avatása ügyét.   

[ Audio Embed Interjú Udvardy György veszprémi érsekkel]   

30 március 2022, 15:12