Lourdes csendes imával emlékezik a 163 éve történt első Szűz Mária jelenésre
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A Vatikáni Rádió olasz adása interjút készített a lourdes-i zarándoklatok olasz káplánjával és koordinátorával, Nicola Ventriglia atyával, aki beszámol a jelenlegi rendkívüli helyzetről. A születésnapot egyébként mindig a legnagyobb szeretettel és ünnepélyességgel tartjuk. Egész napon át egymást váltják a szentmisék különféle nyelveken, a rózsafűzér imádkozása többek között aux flambeau, fáklyás felvonulás formájában, aztán a szentségimádás. Mindezen eseményeket az utóbbi években a világ katolikus televíziós társaságai átveszik és közvetítik. Ez a nap azért is olyan jelentőségű, mert ekkor tartják a Betegek Világnapját, amely fölött ott őrködik a Lourdes-i Boldogasszony, aki mindig szívén viseli a betegek és szenvedők sorsát, ezért is jönnek ide olyan sokan betegek.
Sajnálatos módon ez a mostani év azonban különleges Lourdes történetében. A pandémia miatt csak nagyon kevés hívő tud részt venni az ünnepi eseményeken. Mindössze 500 francia zarándok jelenlétével számolunk, szemben az ilyenkor szokásos húszezer zarándokkal. Leginkább éppen az olaszok hiányoznak, akik a hosszú történelmi tapasztalat jegyében mintegy a 80 százalékát adják az összes zarándoknak. Ám ez a csend és hiány szimbolikus jelentőséggel töltődik meg, mert azzá teszi az otthon maradottak imája és reménysége. Ennek jegyében még erősebb lesz a lelki részvétel, hiszen éppen a világjárvány miatt még többen követik az itteni eseményeket a televíziókon keresztül. Ferenc pápa Betegek világnapjára írt üzenete aláhúzza éppen ezt a szempontot, vagyis a közelséget betegekhez. A február 11-i ünnep maga is ezt a közelséget mutatja fel, ahogy a Szűzanya lehajol a térdelő kicsi Bernadetthez, és saját örömében részesíti őt. Ez a mély lelki öröm Bernadett nagy spirituális tapasztalata. A Szűzanya itt a beteget úgy fogadja, mint egy teljes emberi személyt, és nem pedig, mint egy közönséges beteget. Hogy mikor is lesz vége a járványnak, azt nem tudjuk, de mindent megteszünk, hogy mihamarább úgy és olyan számban fogadjuk őket, ahogy a korábbi esztendőkben és ezért sokat imádkozunk.
